Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)
Gyermekévek
Bécsbe távozott és emlékeket adott testvéreinek, Józsefnek adta munkaasztalát.^® Louis vezetése tehát inkább jó, mint rossz hatással volt fejlődésére, de részleteket erről a hatásról nem ismerünk. Még kevesebbet tudank későbbi mentoráról, Lelio Spanocchi alezredesről. Toszkána ós Firenze lebilincselő tája bizonyára nagy hatással volt rá, különösen természetszemléletére. Későbbi útleírásaiban feltűnő, hogy mennyire szereti a kultivált, enj^he hegyes vagy dombos vidéket, hogy a természet vad szépségeivel szemben ezek mennyivel kedvesebbek neki. Az a kor még nem igen méltányolta a magas hegyek zord fenségeit. Az addig elkerült Alpok esztétikai szépségeit először Haller Alfréd, a híres svájci orvos, természettudós és költő tette érthetővé 1729-ben megjelent, az Alpokról írt költeményével,*" de föltárásuk és megértésük még sokáig késett. József főherceg szemléletére azonban egész életére Firenze és Toszkána nyomta rá bélyegét; Pisa, ahol két telet töltött, Firenze a Giardino Bobolival és a vidéki nagyhercegi nyaralóhelyek: Poggio Imperiale, Poggio di Cajano és Petrija, gyermekkorának ezek a felejthetetlen emlékei. Basedow tanításának hatása alatt a főhercegeknek egy-egy mesterséget is meg kellett tanulniok. Sándor Lipót pirotechnikussá lett, József főherceg azonban a kertészetet választotta. Nagy változást jelentett ennek az otthonnak elhagyása és a Bécsbe költözés. II. József, érezve erőinek fogyását, sürgette Lipótot, jönne sürgősen Bécsbe az ügyek átvételére. Lipót akkor maga is betegeskedett s nem értvén egyet bátyja rendszerével, nem is óhajtotta magát semilyen irányban sem lekötni; a császár halálhíre még Firenzében érte. Az ügyeket Bécsben a beteg császár helyett akkor Ferenc vezette. II. Lipót 1790. március 6-án érkezett a császárvárosba, családja több csoportban követte. Ferdinánd, Károly, Sándor Lipót és József főhercegek kíséretükkel május 13-án érkeztek oda,*^ József főherceg életében — akkor 14 éves volt — ezzel új korszak kezdődött. Ez már a komolyabb képzés ideje volt, az 39 Wolfsgruber, I. 287. 1. «• Haliért (élt 1708—1777) üdülés vitte a hegyekbe, amelyek megragadták a botanikus és fiziológus figyelmét. Hatását a közönaégre költeményeinek köszönhette. " Wolfsgruber, II. 154. 1.