Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Gyermekévek

TÚLZOTT SZIGOR ÉS ÖNTEVÉKENYSÉG. 107 gyermekeit. Gyermekkoruktól kezdve egyszerű ruhában járatta okét, simán levágott hajjal. A szigorú telet kivóve, szobáik ablakait nyitva tarttatta. Étkezésük mindig egyszerű volt, édes­eógek ós zsiradékok lehető kirekesztésével. A tanulásban öntevékenységre és gondolkodásra akarták szoktatni a kis főhercegeket. Tudatosan meggyőzték őket, hogy nem lehet mindent a leckék alatt elvégezni, hogy a tanultak­nak utána kell járni, gondolkodni kell fölöttük. Az órákon is lehetőleg megbeszélték az előfordultakat, hogy önálló ítélethez szoktassák növendékeiket." Ez volt legalább is az előírás, ame­lyet persze a különböző mesterek nagyon különbözőkép tartot­tak be.^* Colloredo túlzásba vitte annak hangoztatását, hogy mily keveset tudnak. A sok kifogás, a kevés elismerés nem buz­dítólag, inkább tompítólag hatott. A nyelvtanulásban a gyakor­laton volt a súlypont, ezért sokat fordíttattak egyik nyelvről a másikra, a latinra is nagy gondot vetve. Régi hagyomá­nyok szerint vigyáztak a stílusra is. A németet Louis tanította nagy lelkesedéssel, Gottsched és Gellert utánzására buzdítva tanítványait,^" liOgnagyobb hatással kétségtelenül történettanáruk, gróf Hohenwarth Zsigmond exjezsuita volt reájuk. Nemcsak Károly főherceg nyilatkozott róla különös hálával; kétségtelen, hogy Ferencre is ő volt a legmélyebb hatással. Mély vallásos érzés­sel egészen a fölvilágosodás, különösen Bayle, Montesquieu, Vol­taire, Rousseau és II. Frigyes hatása alatt állott.'" Programm­jában, amelyet állásának elfoglalásakor adott, kiemelve az egyház- és a tudománytörténetet is, hangsúlyozta, hogy a fő­hercegek értelmi fokának megfelelően egyelőre csak a politikait fogja tanítani: „A főhercegeknek — írta — először a poli­tikai történetből kell megismerniök az embert és a tudomány­történetből a művelt embert, hogy beláthassák, hogy az hogyan gondolkodott az Istenségről, hogy hogyan kellett volna róla és a neki nem tetsző szolgálatról helyesen gondolkodnia, ós hogy szenvedélyek és erények váltakozva hogyan nyugtalanítót­Wolísgruber, I. 113. ós 122. 1. Wolfsgruber, I. 44-^5. 1. Wolfsgruber, I. 157. 1. Wolfsgruber, I. 106—111., 138—152., 214—223. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents