Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Gyermekévek

LIPÓT NAGYHERCEGSÉGE. 99 országgal. így Ausztria Észak-Itáliára szorult vissza, ahol Milánó, Párnia és Piacenza birtoka maradt az övé. Toszkánát a béke Ferenc István lothaxingiai hercegnek kötötte le az utolsó Medici kihalta esetére, kárpótlásul, mert lotharingiai hercegségét Leszczinskinek ítélte oda, elismerve e területhez Franciaország jogát. 1736. február 12-ikén a herceg házasságra lépett Mária Teréziával s a következő évben, 1727. július 9-én elhalván az utolsó Medici, Ferenc nagyhercegként birto^bavette ezt a nagymultú kis áUamot. A bécsi udvarhoz kötve, különösen mint császár, nem gondolhatott arra, hogy székhelyét Firenzében rendezze be, ami a firenzeieket elkeserítette. Udvartartás híján városuk hanyatlásáról panaszkodtak s ez arra indította Ferenc császárt, hogy Toszkánában második fia,, liipót részére secundogeniturát rendezzen be.^ Lipót 1765-ben töltötte be 18. életévét. Akkor történt Innsbruckban fényes ünnepélyességgel egybekelése III. Károly spanyol király leányával, Mária Lujza infánsnővel. Két héttel utóbb hirtelen meghalt Ferenc császár. így lett Lipót a toszkánai nagyherceg. Fiatal feleségével 1765. szeptember 3-án tartották bevonulásukat Firenzébe, ahol a monumentális Pittipalotában rendezték be udvartartásukat. Huszonöt évet töltöttek el itt meghitt családi boldogságban, amelyet bőséges, gyermekáldás koronázott. Itt született gyermekeik hosszú sora: tizenkét fiú és négy leány; az utolsó két évvel Firenzéből való távozásuk előtt. Első gyermekük leány volt, nagyanyja után Mária Terézia, aki 1767. január 9-ikén látta meg. a napvilágot, később Antal szász király felesége. A második gyermek Ferenc volt, a későbbi Ferenc császár (1768. febr. 12.), azután Ferdinánd, aki a toszkánai nagyhercegséget örökölte (1769. máj. 6.), majd Mária Anna (1770. ápr. 21.) után sorban Károly, Napóleon méltó ellenfele (1771. szept. 5.), Sándor Lipót, a nádor (1772. aug. 14.), Albrecht (1773. dec. 19.) ós Miksa (1774. dec. 23.), akik zsenge korulíban haltak meg, majd kilencediknek József született meg 1776. március 9-én.. Fiatalabb testvérei közül még kiemeljük József legközelebbi ^ V. ö. a külpolitikára: Oswald Redlich: Das Werden einer GrossmachtÖsterreich von 1700 bis 1740. (Baden bei Wien—Leipzig. 1938.)