Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az ütközőpont

LAKICS KÖZJOGA. 85 Bizonyos tehát, hogy Izdenczy a kéziratot átalakította, de l812-ben Lakics azt visszakapta és újra átdolgozta,®^ A szellem tehát, amely II. József kormányzatát áthatotta, nem tűnt el az ő halálával és ha a politikai konstellációval sok megváltozott is, ha az új emberekben is volt sok, ami elválasz­totta őket ettől a rendszertől, Izdenczy gondolatvilága mégis ránehezedett a magyar ügyekre az új század első éveiig, amikor Izdenczy háttérbe szorult, 1812-ben és 1814-ben az államtanács határozottan Lakics könyve ellen foglalt állást, Aczél és Bedcr kovich államtanácsosok akkor a magyar hagyomány álláwspont­ját képviselték.®^' Velük szemben az irányadó tényezők mégis úgy határoztak, hogy a Lakics-féle közjog közöltessék a felség­jogok feltétlen előharcosaival és egyedül nekik szolgáljon táma­szul. Az új kéziratot akkor Wallis gróf pénzügyminiszter rendel­kezésére bocsátották és lemásolták a király részére is,^" Utóbb Lakics ajánlatára kivonatos alakban ki is akarták nyomatni, s amikor Lakics 1814-ben meghalt, a kivonat elkészítését Guster­mann Antal Vilmosra, a Tereziánum jogi tanárára bízták, aki már korábban is segédkezett munkájában a beteges Lakicsnak,^* Vessünk tehát az itt említett munkák alapján még egy pillantást erre a szellemre, amely ellen, mint igen jelentős tényező ellen, a tárgyalandó korszakban a magyar nemzetnek védekeznie és küzdenie kellett. A magyar közjog magyarázatánalí kérdésében az alkalma­zandó módszert Grossing vetette föl a legvilágosabban. Szerinte a közjog forrásai a törvények és a történelem; azzal a formu­lával azonban, hogyha a törvények nem egyeznek meg a józan ész követelményeivel, nem is érdemlik meg a törvény nevet ós hogy a történetírók nem érdemelnek hitelt, — mert ha egy­korúak, alíkor érdekeltek, ha pedig nem egykorúak, akkor hite­lük forrásaiktól függ, — túlteszi magát minden tudományos ^ A munka kéziratát ma a bécsi állami levéltárból átvett anyagban az Országos Levéltár őrzi az „Izdenczy Nachlass" keretében. Hogy ez a kézirat már 1812 utáni átalakítás, kitűnik az I, kötet 104, lapján, ahol az 1812. jan. 15-i királyi rezoluoióra hivatkozik. Ez azonban vaJészínüleg Lakics újabl) átdolgozása, St. R. 690/1810. - . "• • Eab. A. 177/1813., 738/1813. - "^^ab. A. 110/1812.. 218/1813., 399/1820, és 1224/1822. • . ;

Next

/
Thumbnails
Contents