Országos Levéltárvezetői Konferencia, 1952. november 20-22. (Budapest, 1953)
' terirejlsv űélfíéMől' és ^^0 ^mí^m^w6l o foglalkozott töv£b.o(. l T~t¥ft ^ rán Ismerte1te a levéltéri öi» őVe»" lerv ilű©lgó»Iíáaalc kenkiNÍt kérdéseit, módozatait , vagyis a kitöltés végett minden levéltár részére megküldött arankasXa.pokat* Iteszámolójának az általános tervezésről szőlő réssében tobbek Msöt.1. a következ őket mméotta 8 a áepgaz daság héroáévés tejívávM alkerült ujjáápltenü^ak-orsság^^skato A párt vezetáie é® irányítása mellett sikerült a hároméves terv befejezésével megteremtenünk; az alapit hazánk valamennyi békeszerető dolgozójára váré további országlpitő feladatokhoz* éz ötéves terv hatalmas lépest:-jeleni ..ezen as uton, a fejlődés utján* As ötéffi tervvel egy uj országit kell építenünk* ü jjá kell s sérve snittje és uj 'alspsken kell fejlesztenünk népgazdaságunkat. Minden terv* Így az ötévee terv megvalósításának is alapfeltétele - a dolog természeténél fogva - magának a tervnek ategfelelő elkészítése* vagyis a feladatok meghatározása. A népgazdasági tervkészítés a népi demokratikus országokban* így hazánkban is* a szocialista állam egyik legfontosabb funkciója* fontos eszköz abban, hogy - Sztálin elvtárs klasszikus megfogalmazása szerint - életbeléptesse a proletárdiktatúra három legfontosabb elemének egyikét, mely a következő? "A proletariátus hatalmának felhasználása a szocializmus megszervezésére, az osztályok megsemmisítésére, az osztályok nélküli társadalomba való á$tévésre.* Bsután ismertette a népgazdaság felemeléséről szóld l$$lo évi II.$*e.-et, s ennek $or$a a levéltárakba háruló feladatokat. As általános elvi tervezési szempontok ismertetése után beszélt Hagy Sándor a tervesés konkrét céljáról és azok megvalósítása érdekében alkalmazott eszközödről. Foglalkozott ezzel kapcsolatban a aruakaerff, anyag, illetve az azokat kifeÍ ező forintoszükségletek felmerésül és a tervezési segédetként alkalmazott mérőszámokkal és normákkal* Részletesebben kitért a levéltári normákra, s ennek során a következő megállapításokat tettei ' r A levéltárak !J53o évi vköltségve%é|ének kidolgozásit kormák kidolgozása előzte megr Az 19?3áév§. költségvetéshez kidolgozott normák azonban még nem tökéletesek* Nem tökéletesek sem minőségi, sem mennyiségi tekintetben sem 0 A kiadások felméréséhez alkalmazott egyetlen mérőszám ugyanis • az irat állvány polcfolyóméter - önmagában nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy egyrészt az egész levéltári területet felöleli,' átfogó képet nyerjünk belfilej, a' szükségletek mértékének megáll apitásáhos, másrészt nem alkalmasez a mérőszám, illetve az ennek alkalmazása révén kiszámított norma arra, hogy a levéltári munka sokrétűségéhez való alkalmazhatóságával, annak minden, vagy legalább is megközelítőleg minden egyes mozzanatáról htt képet nyújtson* Mindezek ellenére meg kell azonban állapítani, hogy az emiitett norma még jelenlegi csiszolatlan formájában is komoly segítséget jelentett az 19i^oóvi ío*Ítsétvetés kidolgozásához. Sikerült ugyanis essél a szükségletek »1 1347?^ V*a*
