Országos Levéltárvezetői Konferencia, 1952. november 20-22. (Budapest, 1953)

i - 27 -t ./ aj nevén budapesti 1. ss. állami / levéltár alapi©Itárai, va~ ia&int a to'bbi levéltárak alaplel taxáinak tömör kivonata.. Így látlak, hogy ezeket a kiadott alapleltárakat eredményesen tudják felhassnálni a levéltárosok épugy, mint a külső kutatok* km alapiéItárak és a levéltárak kosti fokosodé érintkmmés szükségessé tassi

? hogy kialakítsuk ás egységes levéltári terminológiát'. Ennek éraekében a XOK-öa belül megtörténtek az első kezdeményezések, melyeknek előrehaladtával mindan levéltárnak ki fogjuk kérni a véleményét. lult £y novemberében tartott konferencián sok amé esett as ismertető lel tár ásásról. As év elején több levéltár megkesdte as ismertető leltározást,"azonban az Örsságos levéltáron kivül est a munkát leállítottuk. Is nem jelenti est, hogy as ismertető leltárosás le van véve a napirendről,(hanem ©sak ast, hogy jelenleg nem tekinthető súlyponti kérdésnek. A külső seleltesések ellenőrsése, as esek során várhaté nagy aránya beszállítások, valamint a kutatósei©jtesés súlyponti volta kövatkestében ilyen iránya munkák végslse nem lehetséges. A kutat^selejtezés megsserv®sósakor és beindításakor ugy képseltük. hogy a két munkafázis egybekötése mellett még egy harmadikat tudunk hossákaposolni, ha as anyag át^ésés© során tematikai feltárást is végsünk„ azaz m&fcatolapot készítünk ®lyan iratokról, illetőleg tárgyakról, amelyekről valószínű, hogy a rendelkezésre álló mutatókönyvekben nem kapunk rájuk utalást. - önkritikában kell megállapítani, hogy a tematikai feltárásnak ilyen mőd§n való megszervezése nem volt eredményes, nem adott ©l#g©mdő szempontot a kiskonferenoiákon essél, kapcsolatban elhangzott magyarázat sem, S igy ez a munka nem folyik egységesen, a egy#s levéltárakban felesleges oédulásásokat eredményeséit, másutt viszont alig egy-két cédulát készítettek ©ddigi munkaluk folyamán,

0 - A L0£-*ak esst a hiányosságot feltétlenül ki kell tüsaöbölnie• A legeredményesebb megoldást akk@r tudnánk létrehosni, ha ismernénk a Szovjetunióban 1936 júniusában kidolgozott, a levéltári anyag tárgyi-tematikái kata^ofisálásáxa vonatkoső ssabálysatot. Addig is azonban, amig est sijfctrül megsservesmi, feltétlenül szükséges. hogy a történettudományi Xntésettel együttműködve pontosabb irányvonalat tudjunk adni ilyen jellegű munkáhos. / A luankásmosgalmi Intézetet szándékosam nem említettem, mert a kutatóselejtesés során ssempomtjait közölte./ főbb alkalommal került már szóba a levéltárak kési könyvtárának: ügye. Ennek a kérdésnek két oldala van. Egyik a meglévő könyvanyaggal való eljárás, a másik a szerzeményezés. A meglévő könyvanyag leltárosásárnak kérdés© előreláthatólag rövidesen napirendre kerül, ha megjelenik a pénsügyi vonalon as ingóságok leltárosására vonatkosó rendelet. legfontosabb, hogy a levéltári kési könyvtár valóban kési könyvtár legyen. He tartalmasson szépirodalmi, liturgikus és egyéb a ss&kmától távol álló könyveket még abban as ese tben sem, ha esek régi leltárban szerepelnek. A kési könyvtár kifejesést lehet tágabb értelemben haszná3.mi, de nem szabad tulsásba vinni« Ssükséges, hogy a levéltárak felesleges könyvanyagukat adják át a Népkönyvtár! Központnak, vagy a megyei könyvtárnak, 13477'- 53 -/iné.