Iratok a magyar–francia kapcsolatok történetéhez (1963–1968) (Budapest, 2008)
Előszó
A kötet két részre tagolódik. Az első részben egy bevezető olvasható a francia keleti nyitás és a kétoldalú francia-magyar kapcsolatok történetéről, a francia keleti nyitási politika fő jellegzetességeiről. A második rész kronologikus rendben közli a kapcsolatépítésre vonatkozó legfontosabb francia és magyar dokumentumokat, és lényegét tekintve az ötéves kapcsolatépítési folyamatnak egy-egy szakaszát mutatja be. Az első csoportosítás az 1963-1964-es évek történetével foglalkozik, és a francia-német szerződés megkötésétől a Hruscsov bukásáig terjedő időszak francia és magyar forrásai egy diplomáciai kapcsolatépítés kezdetét mutatják. A második csoportban azok a források találhatók, amelyek elsősorban a francia Európa-politika és a francia külpolitika magyarországi értékelését taglalják. A források elsősorban tehát e témakör alapján lettek kiválogatva az 1965-1966-os időszakra vonatkozóan. A harmadik csoport a kapcsolatépítés újabb, 1967-1968-at felölelő szakaszát foglalja magában, és az európai biztonság, a németkérdés, illetve a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének már szélesebb témakörét (gazdasági kapcsolatok fejlődésének kérdései) érinti. Természetesen ezen szakaszokat nem lehet mereven elválasztani egymástól, így ez a csoportosítás inkább a súlypontok kiemelését szolgálja, és nem egy szakaszhatárt hangsúlyoz. A kötet használatát jegyzetapparátus segíti, a végén található „Jegyzetek” című rész tartalmazza a rövidítések jegyzékét, a névmutatót, a témával foglalkozó és a kötethez felhasznált szakirodalom bibliográfiáját, valamint a forrásokban szereplő legfontosabb személyek rövid életrajzát. A legnehezebb feladatnak ez utóbbi összeállítása bizonyult, mivel Magyarországon nem készült olyan külügyi almanach, mint amilyet Francia- országban az 1945 utáni időszakban évről évre kiadtak. A legfontosabb szereplők életrajzának összeállításában a fellelhető francia és magyar nyelvű szakirodalom mellett az internet, az eredeti levéltári források és az életútinterjúk is felhasználásra kerültek. *** A munka elkészítéséhez hasznos segítséget nyújtottak a kollégáim, Jakos Pétemé, Lázár György, Soós Viktor, Viszket Zoltán, míg francia részről Isabelle Richefort, Mireille Musso asszonyoknak tartozom köszönettel. A francia források feltárását a francia Külügyminisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium Klebelsberg Kunó-ösztöndíjainak köszönhetően végezhettem el Párizsban és Nantes-ban. Végül, de nem utolsósorban hálával tartozom feleségemnek, Orsolyának, aki megteremtette számomra azt a biztonságot és meleg családi hátteret, amely nélkül ez a munka nem születhetett volna meg. 23
