Iratok a magyar–francia kapcsolatok történetéhez (1963–1968) (Budapest, 2008)

2. Rész. Dokumentumok

ra tájékozódva, mint a kulturális kapcsolatok kérdésében. Szerinte néhány hónappal ezelőtt nem lehetett volna még arról szó, hogy követségeinket nagykövetségi szintre emeljük annak ellenére, hogy ez a kérdés korábban is foglalkoztatta a Külügyminisztériumot.

Tudomása van arról, hogy budapesti követük is elégedetten ítéli meg országaink közötti kapcsolatok alakulását. Elismerően nyilatkozik a magyar szervek iránta tanúsított magatartásáról, a lehetőség keretein belül munkájához megfelelő segítséget kap a magyar Külügyminisztériumtól is.

Tudomást szerzett arról, hogy a magyar Külügyminisztérium egyik vezetője szóvá tette Francfort követnek, hogy magyar részről a kölcsönösség alapján szívesen vennék azt, hogy sor kerüljön miniszteri szinten látogatásra. A maga részéről a felvetett kérdéssel foglalkozik, de még nem érlelődött meu benne az a gondolat, hogy mely tárcának a vezetőjét javasolják a látogatásra. Tudomása szerint az ősz elején itt járt magyar mezőgazda- sági küldöttség látogatásáról a francia szervek kedvezően nyilatkoztak, Pisani miniszter a magyar delegáció vezetőjével, Petőházi miniszterhelyettessel77 folytatott egyórás beszélgetéséről is kedvezően nyilatkozott.

De Margerie felvetette azt a gondolatot, hogy tanulmányozzuk annak a lehetőségét, hogy a magyar Tervhivatal vezetője, vagy annak egyik helyettese látogasson el Franciaországba. Szerinte ez a látogatás számukra azért is célszerű, mert az utóbbi években Franciaország jelentős súlyt helyez a tervezésre.78

Felvetette, hogy sajtónkban időnként nem megfelelő hangon írnak Franciaországról. Tudomása szerint az MTI párizsi tudósítójának felesége nem a tényeknek megfelelő hangon írt Franciaországról egyik budapesti lapban. Súlyosbítja ezt még azzal, hogy nevezett nincs akkreditálva Párizsban.

Miután De Margerie nem tudta konkréten megemlíteni, hogy Féderemé mely cikkét kifogásolja, illetve, hogy a magyar sajtóban mikor jelent meg Franciaországra vonatkozóan sértő írás, ezért tanácsosunk általános észrevételét nem fogadta el. Közölte, hogy bármely magyar állampolgárnak joga van időnként cikkeket írni bármelyik lapba. Újságíróinknak a nálunk fennálló sajtószabadság alapján nem szabhatjuk meg azt, hogy miről és hogyan írjanak. Észrevételt a lapok és újságírók írásainál csak akkor tehetjük, ha a tényeknek nem megfelelően közöltek Franciaországról szóló híreket. Ami sajtónk hasábjain nem közölnek olyan híreket, vagy cikkeket, amelyek a francia népre, vagy vezetőkre sértők lennének. Francia viszonylatban viszont sajnos elég gyakran tapasztaljuk, hogy Magyaror77 Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettesről (1957-1964) van szó.

78 A szövegrész bal szélén függőleges vonal, mellette kézzel feljegyezve: „ 1. Szintcsökkentés, 2. Akkor ők jöjjenek először hozzánk?”

110