Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)

1. Rész - A magyar-francia kapcsolatok sajátosságai (1957-1962)

való részvétel szintjének dilemmáját - ugyanis találkozniuk kellett volna a Kádár Jánossal és kormányának hivatalos képviselőivel - azzal oldották fel, hogy Boncour követnek hivatalos kötelezettségei miatt erre az időre el kellett hagynia az állomáshelyét.155 Ugyanakkor francia részről nem szerették volna a kapcsolatok teljes megszakítását - ez sem francia kormány, sem a franciaországi magyar me­nekültek, illetve a magyarországi segélyosztók érdekeivel nem egyezett - és 1957 közepétől maga Jean Paul-Boncour követ is „megenyhült” a hivata­los magyar szervek irányába, és némi szarkasztizmussal a francia követ­ség fenntartását, mint a magyar kormány 50%-os elismerésének tényeként értékelte.156 Magyar részről ismét a kulturális együttműködésben vélték felismerni azt a lehetőséget, amellyel nyitni lehet egymás irányába,157 és mindkét ország részéről lépéseket tettek a diplomaták mozgáskorlátozásá­nak feloldására,158 illetve a francia követ is tett lépéseket a magyar politikai vezetőkkel történő személyes kapcsolatfelvétel érdekében.159 Összességében az 1957-es év igen nehéz és ellentmondásos volt mindkét fél számára. A budapesti francia követség szinte „állam az államban” mű­ködött, míg Párizsban a magyar követség teljes egészében elszigetelődött. Ez a helyzet szintén erősítette azt, hogy egy magyar-francia „kétoldalú hi­degháború” alakuljon ki.160 Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezzel párhu­zamosan a magyar kormány nyugati bojkottja is szinte teljes volt. A párizsi magyar követség ideiglenes ügyvivője - ugyan nem kevés ideológiai ön­tudattal, de a budapesti Központhoz képest némileg szélesebb kitekintéssel felvértezve - a franciák hozzáállását a magyarországi eseményekhez úgy értékelte, hogy azok elsősorban politikai célzattal használták ki a magyar- országi eseményeket. Véleménye szerint a magyar forradalom leverése utáni közhangulat mind Franciaországban, mind a nemzetközi politikában 155 AMAE Europe Hongrie Dossier 121. N° 69/Eu. Note. Participation de notre Légation á Budapest á une reception soviétique. Paris, le 22 octobre 1957. 116-118. o. 156 Ld. 8. és 11. számú dokumentumok. 157 Ld. 9-10. számú dokumentumok. 158 Ld. 13-14. számú dokumentumok. A francia diplomaták mozgáskorlátozását a hideg­háború kiteljesedésével együtt vezették be. Erre vonatkozóan dokumentum Ld. AMAE Eu­rope Hongrie Dossier 85. Circulation en Hongrie des agents diplomatiques et du personnel auxiliaire, Budapest, le 6 septembre 1956. 39-42. o. 159 Ld. 15. ,8., 13. számú dokumentumok. 160 Boncour követ ellenszenvét csak erősítette Gromov szovjet nagykövettel - akivel 1957. április 25-én találkozott - kialakult személyes - a francia követség diplomatáinak mozgáskorlátozása, az algériai konfliktusba történő beavatkozás, a Kádár-kormány megíté­lése miatt kialakult — konfliktusa. Ld. AMAE Europe Hongrie Dossier 121. Télégramme, N° 689-692. 65.0., ill. N° 707-713. 67. o. A francia követ érzelmi túlfűtöttségét mutatja, hogy Párizsban a tevékenységének „visszafogására” szólították fel. Ld. AMAE Europe Hongrie Dossier 121. N° 612-613. 68. o. 52

Next

/
Thumbnails
Contents