Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
1. Rész - Franciaország és Kelet-Európa kapcsolatai
A FRANCIA-SZOVJET KAPCSOLATOK JELLEGZETESSÉGEI Párizs és Moszkva kétoldalú viszonyát tehát döntő mértékben a kelet-nyugati szuperhatalmi szembenállás realitásai és konfliktusai, vagyis a németkérdés és a berlini válság, illetve a franciák indokínai, egyiptomi és algériai háborúi határozták meg. Ugyanakkor a két ország kapcsolatának alakulását befolyásolta a Francia Kommunista Párt belpolitikai jelentősége is, és egyes értékelések szerint a szovjetek befolyása a De Gaulle-i döntéshozatalra erősebb volt, mint ahogy azt feltételeznénk.50 Ennek egyik legfontosabb következménye az volt, hogy Franciaországban a Szovjetunióról és a kommunizmusról alapvetően pozitív kép alakult ki, ami elősegítette az 1963-1968 közötti kelet-nyugati közeledést.51 De Gaulle-nak a Szovjetunióra vonatkozó elképzelései összetettek voltak, és alapvetően a hagyományos francia geopolitikai elképzelések és a hidegháborús realitások motiválták, bár hangsúlyozni kell, hogy a francia elnöknek a Szovjetunióra vonatkozó elképzeléseit alapvetően meghatározta, hogy egyaránt elutasította a kommunizmus ideológiáját és a szovjet imperializmust. A két ország kapcsolatai politikai és diplomáciai téren 1958-1962 között a hidegháborús katonai válságok határozták meg, miközben a színfalak mögött a személyes kapcsolatok továbbra is meghatározóak voltak. A moszkvai francia követség Washingtonhoz, és Londonhoz hasonlóan a francia külügyi apparátusban szinte „állam az államban” működött, miközben Vinogradov párizsi szovjet nagykövet kapcsolata a francia politikai, kulturális és gazdasági élet szereplőivel rendkívül szoros és közvetlen volt, ami a személyét a többi nagykövethez képest messze kiemelte. 1958 1960 között a két ország politikai-diplomáciai kapcsolatait a hidegháborús konfliktusok - különös tekintettel az algériai háború - mellett a francia-német közeledés és a németkérdés határozta meg. Moszkva ugyanis rendkívül érzékenyen reagált minden a második világháború után kialakult status quo megváltoztatására vonatkozó politikai-diplomáciai manőverre, és Moszkvában a francia belpolitika káosz elterjedéséről, illetve a fasizmus újjászületésétől is tartottak.52 Francia részről nagyon hamar megértették a szovjetek problémáit. De Gaulle a hatalomra jutása után hamarosan a német keleti határok elismeréséről és a kelet-nyugati közeledés fontosságáról beszélt.53 A két ország kapcsolatai elsősorban a szakdiplomácia 50 A francia-szovjet kapcsolatok jellegzetességire vonatkozóan a francia szakirodalom rendkívül gazdag, ami mutatja, hogy a két ország kapcsolatainak feltárása iránt Párizsban komoly az érdeklődés. Ld. Wisse, 1998. La France dans les rapports Est/Ouest. című 5. fejezet. 263-283. o. 51 Gomart, 2006. 138. o. 52 Wolton, 1997. 300-301. o., ill. v. ö. Gomart, 2006. 125-138.0. 53 DM. 1958-1962. III. 83. o. 33
