Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
117. Vince József párizsi magyar követ jelentése Franciaország kulturális külpolitikája tárgyában Párizs, 1962. július 19. A Magyar Népköztársaság Követsége 599/sz.t./1962. Előadó: Talabér Antal Tárgy: Franciaország kulturális kapcsolatai a szocialista országokkal Franciaország szocialista országokkal való kulturális kapcsolataira az elmúlt időszakban általában azok szélesítése, de legalábbis erre való törekvés volt a jellemző. Floreco román tanácsos véleménye szerint ez a törekvés összefüggésben van azzal a gondolattal, hogy Franciaország játszaná - az európai szövetségen belüli hegemóniája következtében - a Kelet-Nyugat közötti mérleg szerepét, s amelynek érdekében a szocialista országok felé való orientálódás is lényeges. Ilyen értelmű az a Volodin szovjet kult. tanácsos által megfogalmazott vélemény is, hogy a kulturális és tudományos kapcsolatok szélesítésével próbálják megvalósítani az ideológiai behatolást és „lazítást”. Ebből az elgondolásból indult ki Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia, amikor nem fogadott el bizonyos olyan kapcsolatok bővítését célzó francia javaslatokat, amelyek szilárdabb alapot jelentenek a fenti behatolási kísérletek realizálására, /pl.: francia olvasóterem létesítése Moszkvában francia vezetéssel, varsói francia intézet újbóli megnyitása, szovjet-francia tudományos kapcsolatok szélesítése stb./ Meg kell jegyeznem, hogy a Quai d’Orsaynak irányunkban is vannak olyan tervei, hogy szélesítsék a kulturális kapcsolatokat. A július 14-én adott elnöki fogadás során pl. a magyar-francia kapcsolatokról beszélgetést folytattam Soutou-val, a KÜM kelet-európai főosztályának vezetőjével, aki általában kedvezően nyilatkozott kapcsolataink állásáról, sőt kiemelte, hogy a kult. munkaprogram őszi tárgyalásain a francia fél szívesen fogadná a csere volumenének bővítésére irányuló javaslatainkat. A szocialista országok közül csak Csehszlovákiának nincs hivatalos kult. csereprogramja a francia féllel. Ez a helyzet csak részben magyarázható a fentebb kifejtett állásponttal, a főproblémát ebben a kérdésben a két ország között fennálló vitás politikai gazdasági kérdések képezik, /pl.: francia hadsereg által elkobzott hajórakományok stb./ így, bár a francia fél közvetett 297
