Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)

Előszó

Ebbe a rendszerbe illeszkednek bele a Külügyminisztérium Franciaországra vonatkozó TŰK (XIX-J-1-j) és Adminisztratív (XIX-J-1-k) iratanyagai. A dokumentumkötetünk egyik alapjául szolgáló iratanyagot elkerülték a 2000-ben végzett rendezési munkálatok, amely igy továbbra is darabszintü raktári jegyzékek alapján kutatható.5

A pártanyagok közül elsődlegesen a Külügyi Osztály anyagát kutattuk. Az utóbbiakkal kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy az MSZMP KB Külügyi Osztálya az illetékes KB titkár felügyelete alatt a központi apparátus részeként, a vezetőtestületek (KB, PB, Titkárság) határozatai alapján vett részt a párt, illetve az állami szervek nemzetközi kapcsolatait érintő elvi és gyakorlati feladatok meghatározásában, kidolgozásában, együttműködve és egyeztetve a Külügyminisztérium illetékeseivel.6 A Külügyi Osztály feladatára, szervezeti felépítésére vonatkozó első 1957. februári, majd az augusztusi és decemberi javaslatok, előterjesztések, illetve beszámolók már kijelölték és tartalmazták azokat a szempontokat, amelyek a későbbi évtizedekben is alapját jelentették az osztály munkájának. A Külügyi Osztály alapvető feladata - a hivatalosan megfogalmazott párthatározatok szerint- „... az MSZMP KB nemzetközi célkitűzései megvalósításának segítése és javaslatok tétele a párt vezető szerveinek pártunk nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésére”, továbbá az ezzel kapcsolatos határozatok végrehajtása és ellenőrzése. A szükebb pártkereteken túllépve a Külügyminisztériummal együttműködve részt vett a magyar külpolitika irányvonalának kialakításában, fejlesztésében és segítette az állami szervek, társadalmi szervezetek nemzetközi tevékenységét. A Külügyi Osztály szervezeti felépítésében kisebb módosításoktól eltekintve az ideológiai felosztást követte. A szocialista országokkal, a fejlett kapitalista országokkal és a fejlődő országokkal foglalkozó részlegek mellett általános kérdésekkel, feladatokkal (nemzetközi munkásmozgalom kérdései, tömegszervezetekkel, rendezvényekkel, tájékoztatással és protokolláris feladatokkal) foglalkozó alosztályok alkották az osztály felépítését. Az osztály élén álló osztályvezető mellett általában két helyettes dolgozott, mellettük az alosztályvezetők irányították a kisebb részlegeket.7

5 Kiss András levéltáros szíves közlése alapján.

6 A Külügyi osztály működésére vonatkozó részeket Simon István folevéltáros úr tájékoztatása alapján készítettük.

7 Az osztály munkamódszerével kapcsolatban fontos tényezők voltak: 1. Közvetlen kapcsolattartás a kommunista mozgalom pártjai illetékes osztályaival. 2. Együttműködés az MSZMP KB egyéb osztályaival. 3. Folyamatos kapcsolattartás a Külügyminisztériummal és a külképviseletek illetékeseivel. Munkakapcsolat a Külügyminisztérium Pártbizottságával és részvétel annak ülésein.

17