Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
szaki területen ösztöndíjakat ajánlanak fel, másrészt hajlandók kölcsönöket nyújtani magyar műanyag és celuloze gyár építéséhez. Kulturális téren nagyobb érdeklődés és kezdeményező készség nyilvánul meg, s a francia intézet [sic!] programjának megvalósítása érdekében hajlandók voltak a kérdéseket hivatalos vonalra átvinni. A két ország közötti viszonyra legjellemzőbb megnyilvánulások az alábbiak: Politikai téren: Párizsi hivatalos körök elzárkóznak a követséggel való kapcsolattól. A követség fogadásaira a kormány tagja, miniszterhelyettesek nem jöttek el. A nemzeti ünnepi fogadásainkon is legfeljebb a protokollfőnökhelyettes [sic!] jelenik meg, de leggyakrabban a Külügyminisztérium magyar előadója, esetleg osztályvezető képviseli a Külügyet. Párizsi követségünk vezetője és beosztottjai ügyintézéseik során a francia Külügyminisztériumban nem igen tudják elérni, hogy a magyar ügyekkel foglalkozó előadónál magasabb beosztott fogadja őket. Igen aktívak viszont a francia politikusok és magas rangú hivatalnokok, ha a Magyar Népköztársaság támadásáról az ellenséges propaganda kiszolgálásáról van szó. [-]317 318 A belügyeinkbe való beavatkozás egyik legdurvább megnyilvánulása Franciaország ENSZ küldöttének felszólalása volt a „Magyarkérdés” vitájában az ENSZ XIII. Közgyűlésén. Ide sorolható az a tény is, hogy az ideiglenes algériai kormány megalakulása után néhány nappal a budapesti francia követség jegyzékben közölte, hogy amennyiben a magyar kormány elismeri az algériai ideiglenes kormányt, annak komoly kihatásai lesznek a két ország viszonyára. A francia követ Csatordai elvtárssal folytatott magánbeszélgetései során arra is utalt, hogy az elismerés a két ország közötti diplomáciai kapcsolat megszakítását eredményezheti. A francia követség jegyzékben tiltakozott az ellen, hogy a magyar sajtó és hírközlő szervek felhasználják azokat az algériai népszavazásra vonatkozó anyagokat, amelyeket szerintük előre megrendezett körülmények között Algériával szomszédos tuniszi faluban készítettek. [...r 1959. január 20. Virág[Péter], Tóth Anna. őúfcr[István] 317 Az események felsorolását nem közöljük. 318 A gazdasági és kulturális kapcsolatok esényeinek leírását nem közöljük. 157
