Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
a legutóbbi ebédünk alkalmával a Közös Piaccal kapcsolatban felvetett beszédemre most már314 a De Gaulle-Adenauer találkozó után tudna válaszolni azzal, hogy a Közös Piac nyitott és nem zárt, és, hogy az nyitva van a keleti országok előtt is, de Hruscsov legutóbbi nyilatkozata után, mely szerint a Közös Piac német imperialista célokat szolgál és a franciák a német imperializmus kiszolgálóivá lette, valószinűleg nem lesz számunkra lehetséges közeledni a Közös Piachoz. Erre csak annyit válaszoltam, hogy feltételezése nem helyes, bizonyítsák be, hogy Hruscsov megállapításai nem helytállóak, hogy ez az alakulás nem imperialista célokat követ és akkor nincs akadálya a közeledésnek. Az est folyamán másik beszélgetést is folytattam a követtel. Ennek során az alábbi kérdéseket vetette fel: nem tudja, hogy mikor kerül sor a pénzügyi vitás kérdések tárgyalására. Helyesnek tartja, hogy januárban tárgyalunk, mert a most következő periódusban több politikai kérdés zavarhatná a tárgyalások nyugodt légkörét, így a magyar kérdés felvetése az ENSZ-ben, esetleg az algíri kormány esetleges elismerése Magyarország részéről, stb. Felvetette még a francia hajózási társaság részvételét a dunai hajózásban. Ennek a társaságnak a székhelye Linzben van és egész Bécsig fuvaroz. Nagyon érdekelné őket, hogy ez a társaság résztvehessen a magyarországi hajózásban is. Zavarja őket azonban az, hogy nem tagjai a Dunabizottságnak, mert annak statútumai nem teszik lehetővé a részvételt megfelelő módon a parti országok számára. Erre annyit válaszoltam, hogy a Dunabizottság kérdéseit nem ismerem, elvben azonban annyit mondhatok, hogy mi a magunk részéről azt üdvözölnénk, ha minél nagyobb számban vennének részt egymással versenyző hajóstársaságok a dunai hajózásban. Douteau kér. tanácsos Mulató és Szilágyi Béla et.-akkal beszélgetett. E beszélgetés során közölte, hogy a legközelebbi alkalommal helyesnek tartaná, ha megvizsgálnók [sic!] egy hosszabblejáratú kereskedelmi szerződés megkötésének kérdését. A beszélgetés során a magamrészéről céloztam arra a jegyzékre, amit legutóbb kaptunk és amelyben a francia fél magyar szakembereket hív meg Franciaországba tanulmányutakra. Közöltem, hogy ezt a javaslatot nagyon érdekesnek tartjuk és majd még részletesebben fogunk róla beszélni. A fogadáson egyébként jelen volt a francia Simca cég képviselői is, akik ez alkalommal is igyekeztek mindenkit megnyerni saját márkájuknak. A francia követ a fogadás alkalmából néhány üdvözlő szót mondott, melyben a kapcsolatok további elmélyitésére vonatkozó reményét fejezte 314 Ez a mondatrész utólag kézzel aláhúzva. Nyerges János Jean Paul-Boncour francia követnél 1958. augusztus 27-én ebédelt, és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztését - a német befolyás csökkentése érdekében - szorgalmazta, ami teljes mértékben ellentmondásban volt a magyar-német kereskedelmi szerződés alkalmával nyilvánosan elhangzott kijelentésekkel. Ld. AMAE Europe Hongrie Dossier 109. Télégramme N° 763. 225. o. 151
