Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
gazdaságára nyomásként jelentkezik /egyelőre Franciaországban érezhető legkevésbé/ feltétlenül befolyásolja a transzferábilis számlánk pozícióját. A transzferábilis listán szereplő francia árucikkek egy részének kemény- ségi foka a jelenlegi helyzetben vagy nem teszik szükségessé, hogy a transzferábilis listán szerepeljen, vagy elfogadhatóvá teszi azt, hogy a magyar exportoldalon hasonló keménységű cikkeket a franciák ellentételeként elfogadjanak. Másrészről tudatában kell lennünk annak, hogy a transzferábilis magyar exportlistán a magyar árucikkek volumene rendkívül kicsi, s nagy részét kínai importból származó tételek tették ki. Márpedig azzal számolnunk kell, hogyha a franciák a Kínai Népköztársasággal közvetlen kapcsolatot vesznek fel, ezen magyar reexport-cikkek francia oldalról elbírált keménységi foka feltétlenül csökken. Tehát a kérdés úgy merül fel, hogy vagy bilaterális, vagy transzferábilis egyrendszerű megállapodásra térünk át, vagy megmaradunk a jelenlegi kettős rendszer mellett. Taktikai okokból helyesnek tartanánk részünkről a tárgyalásokon, ill. a tárgyalásokat megelőző előkészítő megbeszéléseken azt felvetni, hogy mi az egyszerű transzferábilis megállapodásra óhajtunk áttérni. Ez természetesen azt jelentené, hogy a jelenleg bilaterális kontingensekben szereplő magyar export cikkek jelentős részét ezen megállapodás kereteibe kellene beépíteni. Nem valószínű, hogy a franciák ehhez hozzájárulnának. Ha ezt nem fogadnánk el, akkor egyszerű bilaterális megállapodást proponálhatnánk. Ez pedig azt jelentené, hogy a transzferábilis francia export kontingenseket kellene beépíteni a bilaterális francia exportoldalra. Ez ugyancsak ellentétben áll a franciák esetleges elképzelésével. Végső soron valószínűleg megmaradnánk a jelenlegi rendszer mellett olyan módosításokkal, hogy a francia transzferábilis listán szereplő francia exportáruk közül egy-két cikket át lehetne tenni a bilaterális exportszámiára, vagy fordítva, a bilaterális magyar export oldalon szereplő egy-két cikket a transzferábilis lista magyar exportoldalára. Ezzel végeredményben bizonyos fokig alimentálnánk a transzferábilis számlánkat, amely jelenleg a szaldó szempontjából rendkívül kedvezőtlenül néz ki. Ha ezen rendszer mellett maradnánk meg, a fent említett bizonyos fokú átcsoportosítással egyidejűleg akár az árucsere forgalmi és fizetési megállapodás keretei között, akár pedig külön levélváltással biztosítani kell, hogy a franciák hivatalosan hozzájárulnak olyan tranzakciós üzletek létrehozásához amelyek alimentálják a transzferábilis számlát. Fentiekhez szeretnénk megjegyezni, hogy az elmúlt hónapokban Franciaország nehéz pénzügyi helyzetére való tekintettel számos olyan megnyilvánulás történt, hogy keleteurópai országokkal a franciák bővíteni óhajtják kereskedelmi kapcsolataikat, elsősorban bilaterális alapon. A csehszlovákok május második felében írták alá a franciákkal az új árucsere-forgalmi és fizetési megállapodásukat, ahol kizárólag bilaterális alapon kötöttek 129
