Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
32. Franciaország irányába vonatkozó magyar külpolitika irányelveinek kiegészítése Budapest, 1958. május 8. 002723/1. sz.t. Követség Párizs Kolonics László Irányelvek kiegészítése Fenti számú rendeletünk mellékleteként a legutóbbi futárpostával megküldtük az Irányelvek-et. Amint annak tartalmából kitűnik, az Irányelvek nemcsak azokat a feladatokat és célkitűzéseiket tartalmazza, amelyek megvalósítására a megjelölt időszakban sor kerülhet, hanem ugyanakkor távlati feladatokat is megszab, megmutatva külpolitikánk perspektivikus célkitűzéseit. A jövőbeni külpolitikánk egyik fő célkitűzéseként szerepel a Magyar Népköztársaság kapcsolatainak megjavítása a NATO-országokkal. Magától értődik azonban, hogy a kapcsolatok normalizálása nem történhet egyoldalúan, szükséges, hogy a másik fél részéről is meg legyen a törekvés a kapcsolatok rendezésére. Másszóval, nem törekedhetünk a kapcsolatok minden áron való normalizálására. Nem tehetünk olyan engedményeket, amelyek sértenék országunk szuverenitását, vagy amelyek elvi álláspontunk megváltoztatását eredményeznék. Szükséges azonban, hogy felülvizsgáljuk az egyes kérdésekben alkalmazott eddigi gyakorlatunkat s ahol lehetséges, engedményeket tegyünk. Franciaországgal való kapcsolataink normalizálásánál mindenekelőtt figyelembe kell vennünk azt a zavaró körülményt, ami a két ország viszonyát az utóbbi hónapokban erősen megrontotta, vagyis a franciák által bevezetett kulturális vízumkorlátozásokat, amit a jelek szerint kiterjesztettek kereskedelmi vonalra is, tekintettel arra, hogy elutasították két kiutazó vízum- kérelmét. Amíg ezt a kérdést nem rendezzük a franciákkal, addig komoly formában nem beszélhetünk a kapcsolatok normalizálásáról. Ismeretes, hogy a franciák a vízumkorlátozások bevezetését Halkó Mária, a budapesti Francia Intézet titkárnőjének a letartóztatásával indokolják. Azonban nem tűrhetjük, hogy összekapcsolják egy magyar állampolgár letartóztatásának a kérdését a két ország közötti kulturális kapcsolatokkal. Álláspontjukat úgy tekintjük, mint belügyeinkbe való beavatkozást. Ezért a vízumkorlátozás ellen a jelen postában más helyen küldött jegyzékünkben tiltakoztunk. Jegyzékünkre választ ugyan még nem kaptunk, de ha szükséges, erélye120
