Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
is, akik egyelőre tovább gazdagodnak. Az algériai háború azt is mutatja, hogy milyen nagy tartalékokkal rendelkezik Franciaország. Másképp nem tudná finanszírozni azt. Más kérdés az, hogy az államháztartás komoly pénzügyi problémákkal, súlyos devizahiánnyal küzd. Éppen ezért nem értjük azt sem, hogy milyen „külföldi nyomásra” történt a frank 20%-os leértékelése. Miért „úsztak el a várt eredmények” és mik voltak azok? Véleményünk szerint az export favorizálását, az import időszakos leállítását, majd csökkentését és a 20%-os leértékelését előidéző intézkedések átmenetileg eredményesek voltak, de nem elegendők a pénzügyi problémák megoldására. Hiányoljuk azt, hogy nem elemezték mélyebben az infláció kérdését. Ezt érdemes lenne a jövőben pótolni. Meg kellene vizsgálni a bankjegyforgalom és a nemzeti jövedelem egymáshoz való viszonyát. Mennyivel haladja meg a bankjegyforgalom a nemzeti jövedelem növekedését? Hogyan alakultak az árak és bérek a bankjegyforgalomhoz viszonyítva? Stb, stb. Franciaország kulturális élete A fejezet felépítése jó, azonban itt is beleestek abba a hibába, hogy inkább az események és egyes filmek, vagy színdarabok ismertetésére szorítkoznak és nem elemezték a tulajdonképpeni helyzetet. Véleményünk szerint ez a legjobb fejezet, azonban sajnálatos módon a legtöbb helyesírási hiba és névelírás is ebben található. Azonkívül tárgyi tévedés van benne. Pl. Victorien Sardou, a „Madama Sans-Gene”293 c vígjáték szerzője 1908-ban elhunyt, tehát nem lehet jelenleg CNE-tag. Életében pedig a CNE tudomásunk szerint nem létezett. Érdekelne bennünket, hogy ezt minek az alapján írták tévesen. A ,,L’amour fou” szerzőjével, Jean Giono-val kapcsolatban ha már megemlítették, hogy a burzsoá sajtóban a legjobb írónak kijáró fogadtatást kapta, meg kellett volna említeni azt is, hogy a német megszállás alatt ő volt az első kollaboráns író. Felkapottsága minden bizonnyal jellemző a fasizálódási tüneteket mutató jelenlegi politikai helyzetre. Végül megjegyeztük, érdekelt volna bennünket, hogy milyen javaslatai vannak a Követ elvtársnak a francia írók ellenünk intézet támadásának visszaverésére, azonkívül, hogy sürgős a Magyar Intézet igazgatójának a kiküldésére. Ugyancsak érdeklődéssel olvastuk volna, hogy hogyan gondolja megkísérelni a még ingadozó, de jóindulatú írók és egyéb személyiségek megnyerését. Budapest, 1958. április 2. Sz /Szigeti Károly/ osztályvezetőhelyettes 293 Helyesen írva: Madam Sans-Géne.
