Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
mény nem volt. Amint a meghívás elfogadása állásfoglalással járt mégpedig a nyilvánosság előtt tanúsított ködösítő politikával ellentétben, - melyet fentebb vázoltam - a legszigorúbban elzárkóztak. Gondolok itt az Április 4-i fogadásra, ahol nem jelent meg hivatalos francia személyiség. A hivatalos kapcsolatot láthatólag nem kívánták javítani, de tovább rontani sem. Midőn évközben kiutasítottuk Magyarországról a francia követség egyik beosztottját, tiltakoztak, ezzel az ügyet lezárták nem éltek visszavágással. Év közben azonban lassan javulás volt észlelhető addig, amíg be nem következett év végén a vízumblokád kulturális személyek kiutazásának ügyében. Ezzel az intézkedéssel fontos év végi rendezvényünk megtartását hiúsították meg, ez a zárlat még ma is nehézségeket okoz kulturális feladataink végrehajtásában. Ezen a téren nincs módunkban visszavágni, mivel a hozzánk utazó francia kulturális személyek általában a mi meghívásunkra utaznak; a franciákat kulturális munkájuk területén nem érintené a viszonosság. A francia kultúra nálunk betöltött helyzetéből adódik, hogy mi magunk többet áldozunk a francia kultúra terjesztésére Magyarországon, mint a magyar kultúra ismertetésére Franciaországban. /Szinte azt mondhatnám, hogy az utóbbit sokkal mostohábban kezeljük/. Mivel vízumzárlattal nem tudunk visszavágni ezen a területen, meg kell találnunk a módját, hogy ez a helyzet feloldódjék, mert különben az 1958-as év tervében előirányzott sok kulturális feladat megoldatlan marad. A szükséghez mérten tartottuk a kapcsolatot a külügyminisztérium politikai és protokoll osztályával. A kiérkező elvtársak bemutatkoztak beosztásuknak megfelelő síkon. Nem zárkóztunk el a hivatalos köröktől, de nem estünk a túlzott barátkozás végletébe sem. Hívei vagyunk a két ország közötti jó kapcsolatnak, de nem minden áron. Amíg azt tapasztaltuk, mind itt, mind nálunk odahaza a franciák begombolkoznak és csak a protokolláris udvariasság körén belül mozognak, - bár tettünk a viszony megjavítására mindkét helyen /itt és otthon is/ jó néhány kezdeményező lépést - elveink feladásával járt volna a való helyzet figyelmen kívül hagyása. Miután hazulról értesültem a budapesti francia követ barátkozó lépéséről, magam is keresem az alkalmat a közeledésre az itteni hivatalos körökkel. A külkereskedelmi kirendeltségünk helyzete előnyösebb volt. A hivatalos gazdasági körök igyekeztek a nehéz francia gazdasági helyzeten változtatni, kapcsolataikat gyümölcsöztetni. Kereskedelmi tárgyalásaink eredménnyel végződtek. A francia delegáció tagjai ebéd meghívásomat kézséggel elfogadták és utána barátságos légkörben hosszan elbeszélgettek. A kereskedelmi tárgyalások sikere bizonyítja azt a sokszor hangoztatott tényt, hogy Franciaországban nem a kormánnyal, hanem az apparátussal kell jó kapcsolatot tartani, mivel a kormány gyakran változik, az apparátus állandó. A tárgyalások alatt és a szerződés aláírásakor ugyanis épen kormányválság volt Franciaországban. 106
