Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában (Budapest, 2011)
3. Egy „családi vállalkozás”: az Angielinik térképészeti tevékenysége
3- EGY „CSALÁDI VÁLLALKOZÁS”: AZ ANGIELINIK TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉGE legalábbis a szebben kidolgozott és valamivel bővebb bécsi példányon - továbbra is olaszos alakban „Rigna flfuvius]”-ként olvasható, Kanizsa vára pedig szintén ötszög alaprajzával „díszeleg”. Bár véleményünk szerint ez esetben a bécsi és a karlsruhei példány egyaránt Natale Angielini ugyanazon javított térképváltozata alapján készült, teljesen mégsem azonosak. Már címük kivitelezésében is eltérés van, hiszen a bécsi példányon ez két, egymás alatt egyenes sorban olvasható, egyszerűbb változat, a németországi verzión viszont díszesebb formában, egy sas farkára helyezett, ovális kartusban látható. A bécsi térkép ugyanakkor mind hosszát, mind szélességét tekintve néhány centiméterrel nagyobb,159 így a szélein több információt tartalmaz, mint a karlsruhei példány. A Mura mentén még Keresztúr és Molnári is Turco-féle négyszögű alaprajzaikkal [Tábla XXB.] szerepel,160 de láthatjuk rajta a Rinya-parti elhagyott Pácodot és néhány egyéb, Somogy megyei várat és helységet, valamint Tatával szemben még Zsámbék és Vál török várait is. Különbséget jelent még az is, hogy a bécsi példányon olasz nyelvű vonalas aránymértéket is találunk („SCHALLA Dl MIGLIA”), a karlsruhein viszont nem. Az utóbbin ugyanakkor Komárom és Tata között irányrózsa látható, miközben a bécsi változat esetében - Natale egykori térképének megfelelően - pusztán az égtájak neveit találjuk meg a térkép szélein. A másolatok készítői persze munkájuk során érthetően nem jártak el mindenben egészen pontosan. Korotnára és Pácodra például a bécsi példányon - helytelenül - már félhold került, pedig tudjuk, hogy e helyeken sohasem volt ténylegesen török őrség, bár oszmán fennhatóság alatt álló területen feküdtek. A karlsruhei térkép rajzolója ugyanakkor szinte egyetlen ellenséges várra sem helyezett félholdat, megkímélvén magát vagy a festőt ettől a fáradságos munkától. A bécsi térkép szerkesztője viszont Győr vára mellett az 1566. évi táborozás sáncait is feltüntette, míg ezek a karlsruhei változaton nem szerepelnek. Mindezek alapján úgy véljük, hogy a kanizsai végek 1569-1570 táján keletkezett alaptérképét Natale hamarosan modernizálta, és valamikor 1572 körül egy a győri főkapitánysággal kiegészülő, új határvidékmappát készíthetett a Mura és a Duna közötti teljes területről, azaz együtt a két védelmi övezetről. Ez lett azután közös alapja a bécsi és a karlsruhei kötetekben szerepelő későbbi másolatoknak, amelyek összeállításának tényleges munkáját feltételezhetően Paolo, illetve Nicolo Angielini végezte el. A bécsi térkép méretében valamivel nagyobbra, kivitelezésében pedig 159 A bécsi mérete: 81 x 54 cm, a karlsruhei: 76,5 x 50 cm. 160 Vö. kiadásukat: Vándor, 1994. 342.: Nr. 24. és Uo. 345-346. 48
