Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában (Budapest, 2011)
3. Egy „családi vállalkozás”: az Angielinik térképészeti tevékenysége
3- EGY „CSALÁDI VÁLLALKOZÁS” AZ ANGIELINIK TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉGE azt 1556. évi hadjáratukban a törökök felégették,152 amit ő vagy német segédje az „öd” (puszta, elpusztult) felirattal jelzett.153 Külön érdekességként megemlíthető végül az is, hogy Szigetvár török fővára a térképre - az előző években megjelent és Angielini által biztosan ismert metszetek hatására vagy akár talán az 1564. évi várszemle személyes tapasztalata okán is154 - a mappán a jól ismert, hármas tagolásában szerepel. Mindezen ismeretek birtokában tehát a térkép keletkezési ideje bizonyosan 1568 utánra és 1575 előttre tehető. Legvalószínűbbnek az 1569-1570 körüli keletkezés látszik, amit legfőképpen az a tény támogat, hogy ezekben az években - mint a fent idézett levéltári források igazolják - Angielini számos alkalommal megfordult a kanizsai határvidéken. De még az sem zárható ki, hogy éppen azon térkép egyik példányáról vagy továbbfejlesztett változatáról van szó, amelyet - mint fent az 1. forrásidézetben közöltük - Angielini 1569 áprilisában nyújtott be a Haditanácsnak, és kapott érte 20 forint jutalmat. Azaz lehetségesnek tarjuk, hogy térképét Natale Angielini vagy az 1568 nyarán, vagy az 1569 tavaszán tartott várszemle során (vagy akár ezektől függetlenül) készítette el. Erre egészen biztos választ valószínűleg sohasem fogunk kapni, hiszen egyrészt - mint írásunkból már látható - az Angielini-testvérek saját és egymás térképeit is folyamatosan javították és dolgozták át, másrészt mappáik biztosan több példányban készültek, akár a Haditanács tagjai, akár az uralkodó, akár a német-római birodalmi vagy az osztrák és stájer rendek tájékoztatására,155 akár a helyszínen szolgáló végvidéki főkapitányok általi használatra. Egy dolog mégis bizonyos: bárkinek a használatában volt a térkép a 16. század második felében, az utóbb a neves porosz antikvárius és gyűjtő, Philipp Baron von Stosch gazdag gyűjteményéből 1769-ben vásárlás útján került a császári udvari könyvtár (Hofbibliothek) tulajdonába.156 A kanizsaival közel egyidejűleg vagy maga Natale Angielini, vagy az 1566-ban Győr mellett állomásozó Nicolo, vagy valamelyik építésztársuk elkészítette a Balatontól északra fekvő győri generalátus mappáját is. Az 1570-es évek elején Natale azonban már átdolgozta most bemutatott, napjainkig fennmaradt kani152 Veress D„ 1996. 86. 153 Mindez viszont talán még az a feltételezést is megengedi, hogy Angielini a térképhez egy vagy több német nyelvű részlettérképet vagy a határvidékről szóló korabeli jelentést, szóbeli beszámolót is felhasznált. 154 Papp, 1966. 213-255. 155 Vö. Pálffy, 2007. 156 Az ÖNB Wien, térképtára (Kartensammlung) munkatársainak szíves közlése. 46
