Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában (Budapest, 2011)

3. Egy „családi vállalkozás”: az Angielinik térképészeti tevékenysége

C. TÉRKÉPEZÉSI MUNKÁLATOK A FELSŐ-MAGYARORSZÁGI HATÁRVIDÉKEN

szárnak megküldött újabb horvát határvidék-térképről („mappa der Crabatischen gräniczen”), amelyet azután 1586-ban ismét egy újabb követett.118 A déli végek haditérképezése tehát az 1560-as évektől rendszeresen folyt, noha e végvidékmappák közül eddig csupán a bécsi és a karlsruhei másolati példány került elő.

c. Térképezési munkálatok a. feIső-1nagyarországí határvidéken

Mindez nem volt másképpen a Drávától északra fekvő, szűk értelemben vett, de jóval nagyobb kiterjedésű magyarországi határvédelem területén sem. Az Angielini-testvérek e munkálatokban is meghatározó részt vállaltak. I. Ferdinánd, majd II. Miksa szolgálatába állva 1565 késő tavaszán Natale Angielini építőmester már Felső-Magyarországon, nevezetesen Szatmár környékén tartózkodott. Már említett nevezetes rézmetszete (Tábla XII., kétnyelvű felirattal: „LOCA IN VNGARIA RECEPTA AB INVICTISS[IMO] IMPfEARTORE]MAX[IMILIANO] IP’, ill. „DIE ORTER SO NEVLICH IN VNGERN EINGENOMEN SEIN") ezt egyértelműen igazolja.119 Angielini tehát - egy ideig legalábbis - résztvevője volt a Lazarus Freiherr von Schwendi felső-magyarországi főkapitány (1565-1568) által 1565 legelején indított hadjáratnak, amely februárban, Tokaj és Szerencs bevételét követően, a tiszántúli területek kulcsának, Szatmár várának visszafoglalását hozta. Az utóbbi várat ugyanis még 1564 szeptemberének elején a királypárti Balassi Menyhérttől elfoglalta a későbbi erdélyi fejedelem, Somlyói Báthory István váradi főkapitány (1564-1571), aki Schwendi hadainak sikeres előrenyomulását hallva azonban üresen hagyta, de előtte felgyújtotta a Szamos-parti erősséget. A Tisza vidéki várak visszavétele a bécsi hadvezetés számára óriási siker volt, hiszen a Muránytól Szatmárig terjedő felső-magyarországi országrészt hosszú idő után nagyobbrészt sikerült biztosítani a magyar király fennhatósága számára.120

118 1580: „Irer Kayserlichen Majestät ist hierüber [ti. a horvát végvárakról] a in ausfüerliches recepisse beschehen, unná Iro nebens ain mappa der Crabatischen gräniczen überschickht worden." ÖStA Wien, KA 1HKR Prot. Croatica Bd. 2. 1580, fol. 193. 1580. szept.; 1586: Pái.ffy, 2000a. 53-55.

119 OSzK Budapest, App. M. 131.; Szathmáry, 1993. 3.

120 Ezekre és az alábbi eseményekre - modern feldolgozás hiányában - mind a mai napig talán Istvánffy Miklós históriája a legjobban használható: Béníts, 2003. 359-388.

37