Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában (Budapest, 2011)

3. Egy „családi vállalkozás”: az Angielinik térképészeti tevékenysége

3. EGY „CSALÁDI VÁLLALKOZÁS”: AZ ANGIELINIK TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉGE

pedig sokat hozzátettem, és távolságait korrigáltam”.105 A horvát, olasz és osztrák térképészeti irodalom nem magyarázza, mit is kell értenünk „Angelini Studium" alatt.106 Szathmáry Tibor az utalást - többek között az Isztriai-félsziget ábrázolását gondosan elemezve — Nicolo Angielini Magyarország-térképével hozza összefüggésbe.107 Ez az állítás azonban csak áttételesen állhatja meg helyét, hiszen az említett legújabb kutatások Nicolo szignált országtérképét - véleményünk szerint helyesen - egyértelműen 1572 ősze utánra datálják.108

Az áttételes megoldás egyrészt oly módon lehetséges, hogy Zsámboky itt Natale Angielini eredetileg 1563 végén készült, majd 1572 előttre már valamelyest bizonyosan átdolgozott térképére hivatkozott; amelyet azután 1574 elején fia, Paolo még tovább javított (2a forrás). A bécsi atlaszbeli példányon ugyanis Graz vagy Zágráb alaprajzzal közölt ábrája - az albumban szereplő váralaprajzoknak megfelelően - kidolgozottabbnak tűnik, hiszen az előbbin két templomalaprajz is látható, míg Zágráb felső városában (Gradec) is látható a főtéri Szent Márk-templom,109 amelyek a karlsruhei atlasz horvát-szlavón térképpéldányán nem szerepelnek. Még beszédesebbnek tűnik az, hogy a bécsi térképen a zölddel jelölt, keresztény fennhatóság alatt álló terület mind az Una, mind a Csázma folyók mentén, de még Ivanics előterében és Kanizsától délre is csökkent a karlsruhei ábrázolásához képest, ami nehezen tudható be mindenütt a festő esetleges pontatlanságának. Ez értelmezésünkben azt jelenti, hogy az 1563 végi Natale-féle alaptérkép időben hamarabb, de emiatt érthetően kevésbé átdolgozott változatát a karlsruhei kódex, a nagy valószínűséggel Paolo által még tovább javított verzió másolatát pedig a bécsi hagyományozta ránk.

Másrészt az Angielinik most megismert, rendszeres térképkészítésének ismertében még azt sem zárhatjuk ki, hogy Nicolo Magyarország-mappájának már 1572 előtt is volt egy, napjainkra már elveszett vagy még lappangó változata,

105 „fluuiorum et aliquot locorum situs Hirschuogelij recte mutaui, Angelini autem studio plurima adieci, et interualla correxi [kiemelés tőlem - P. GDescriptio Histriae, 1981. 120-121.: Nr. LVIII.; Pandzic, 1988. 44-45.: Nr. 34. és Descriptio Croatiae, 1993. 75.

106 Az előző jegyzetben idézett olasz és horvát irodalom mellett vő. Novotny, 1975. 243-244. Ezen azért sem csodálkozhatunk, mert Zsámboky eddig ismert levelezésében sajnos nem bukkan fel egyik Angielini neve sem. Gerstinger, 1968.

107 Szathmáry, 1993. 9-10.

108 Vő. Török, 2004. 6.

109 Az ismert Zágráb alaprajz kiadását lásd pl. Dobronic, 1991. belső borító, ill. frissen és alapos körültekintéssel Kljajic-Lapaine, 2006. 42., 49. és Lapaine-Kljajic, 2009. 34.; a korábbi horvát közlésekre részletesen lásd még Kljajic-Lapaine, 2006. 46-47.

34