A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

Gróf Károlyi József tulajdonába is vette, azzal a megajánlással, hogy Tóth Sándor annak mindaddig birtokában maradhasson, míg gyermekei fölnevekedtek és iskoláikat elvégezték. Eltelvén a gyermekek «oskolafutásának ideje)), az 1819-ik évben a grófi uradalom át akarta venni a kúriát, de ekkor az időközben elhalt Tóth Sándor fiai: Imre és Sándor elleneszegültek és Pest vármegye első alispánja előtt pert indítottak a gróf Károlyiak ellen.

1 E pernek egyezség vetetfr véget. Ugyanis az 1824 febr. 7-dikén és 18-dikán Pesten kelt két egyezséglevél szerint Tóth Imre és Tóth Sándor egy testvérek kókai nemesi kúriájukat minden belső és külső tartományaival együtt örökösen átengedték és eladták gróf Károlyi István, Lajos és Györgynek a már rajta levő 2522 frt 93 7

3 kr. summáért és most fizetendő 4000 forintért pengő pénzben.

2 Összesen tehát 6522 frt 93 Va dénárért. A birtok térfogata volt: Belső fundus I^

Z47

/I

200 hold, Kenderföld és szántóföld 28

3I7

/i

20

o hold, Felsőhegyi szőllő 5 8

Vi2oo hold, összesen 46 648

/i2oo hold. Kókát az 1827-iki osztálykor István gróf örökölte, a ki azt végrendeletében leányára Geraldine grófnőre, gróf Pálfiy Pálnéra hagyta. 5. Gyál, szabadpuszta Pest vármegyében, keletről a felső-pakonyi és alsó-halomi pusztákkal, délről Némedi helységgel, északról a felső-halomi, nyugatról a szentpéteri pusztával határos. Egészen a gróf Károlyi családot illeti a Kenderessy, illetve Bosnyák jusson. Ezen szabad puszta a fóthi uradalom megvétele 1 Gróf Károlyi nemzetség levélt. Lad. 89. No. 36. 2 U. o. Lad. 87. No. 86. és 87.