A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

A község az úrbéri korcsmáitatást Szent Mihály naptól Szent György napig gyakorolja. Az uraság allodialis birtoka 3 táblában a jobbágyi földek között 252 hold. Kaszáló nincs. Erdeje 11033/4 holdra terjedő van, mely tölgyfa és magán és 80 sectióból áll. A helység nyugati részén 6 hold gyümölcsöskertje, továbbá 5 hold komlóskertje van. Korcsma és mészárszék arendába van adva összesen 50 ezüst írtban. Epületek: egy jágerház, egy vendégfogadó, egy mészárszék, egy méhház. Itt a grófi család sem szabadispánsággal (jus gladii), sem pártfogói hatalommal nem bírt. Évi tiszta jövedelme 843 frt 49V4 kr. pp., értéke 14,063 frt 40V6 kr. pp. Története: Hajdan Csamádnak hívták s a Csamády család birtoka volt. A Csamády család utolsó férfisarja István eladta 1616-ban az ő csamádi birtokrészét 125 forintért Sarnóczay Mártonnak és feleségének Nyáry Borbálának.

1 1615-ben már beiktattatott Sarnóczay Márton Réde, Almás és Csornád puszták részbirtokába.

2 II. Ferdinánd a magvaszakadt Csomádyak birtokát, Csornád pusztát 1625 nov- 16-án Sopronban Horváthy Györgynek, Fegyverneky Pálnak és Jakabnak adja, egyúttal Istvánházát és Czibakházát, mely Kis Tóth Mártoné volt.

3 Ez évben beiktatta őket a Garamszentbenedeki konvent, de többen ellene mondtak, így Beniczky Ferencz is.

4 A Beniczky család ez időben már itt birtokos volt, lehet, hogy ép Ferencz, ki váczi kapitány volt, szerzetté 1 Garamsztb. Prot. I. p. 713. 3 Kir. Könyvek Lib. Don. VI. 89. 2 ü. o. Stat. Caps. C. f. 3. * Grsztb. Stat. Caps. E. f. 7. No. 1. No. 28.