A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

c) Belső-Ujváros; ennek története már a külső Újvárosi majornál van megírva. d) Mágócs. Ez a falu is a Szeri Pósafi családé volt, melynek magvaszakadtával 1471-ben ezt is Országh Mihály nádor és Nádasdi Ongor János kapja. Ongor János a maga részét 1480 jun. 29-én Nagyvátyi Mátyás deáknak adta el. Ennek leánya Erzsébet Porkoláb Mártonhoz ment feleségül, s ez a Márton lett a híres Mágócsi család törzsöke, a ki azután itt több részt megszerzett s 1516-ban be is iktattatta magát a mágócsi részbirtokba. A mohácsi csata idejében három földesura volt, a csanádi káptalan, a Porkoláb és a Kamarjai Vitéz család. 1537 jan. 26-án új adományt kap János királytól özvegye Porkoláb Mártonné. Ezeknek fia volt Gáspár. János király halála után Mágócsy Gáspár Ferdinánd pártjára állt s ezért Izabella királyné javait elszedi s 1542-ben testvérének, a hozzá hű Andrásnak adta. 1543 elején meghalván özv. Porkoláb Mártonné, három fia megosztozott, mikor is Mágócs Gáspárnak és Tamásnak jutott. 1552-ben a török feldúlta ezen falut is. 1555 jul. 25-én a csanádi káptalan részbirtokát is felkérte és megkapta Mágócsy Gáspár s 1558 jul. 14-én új adományt kapott erre. 1596-ban a tatárpusztítás alatt elpusztult s ettől fogva puszta is maradt. Mint a Móricz család leszármazójának Mágócs Semsey Pálnak kezére került, kinek lefejeztetése után testvérei János, Péter, Zsigmond és László kapnak reá királyi adományt

1 s 1686 máj. 24-én s 1687-ben be is iktattatnak. 1702-ben már a gróf Keglevich család kezén van, 1723-ban azonban Károlyi iktattatik be, mint Hódmezővásárhelyhez tartozó pusztába. 1 Lib. Reg. XVIII. 345.