A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

Ennek örököse Cserepes Ábrahám 1635 jul. 2-án nővéreinek adta e pusztát, a kiktől Kerekes János vette meg s kapott reá donatiót Rákóczy Györgytől 1644-ben úgy, mint Gorsára is. Gróf Balassa Imre 1662 okt. 2-án nádori donatióval beiktattatott e pusztába, mely azután kezdett betelepülni, úgy hogy 1678-ban már ref. temploma is volt. 1686-ban azután újra elpusztult. Batida ezután rövid időre a csanádi püspöké lett, de miután Károlyi Sándor gróftól a sasi és kürti birtokokat a fiscus visszavette s jogos birtokosainak visszaadta, akkor kapta ezek helyett a batidai, sámsoni és tótkutasi pusztákat, mint a melyeket a hódmezővásárhelyiek használtak. 1) Rétkopáncs. Kisnemesek birtoka volt s hajdan Kopáncsnak hívták. Dóczy Péter 1481-ben szerez itt részt magának Vincze Imrétől.

1 A Csulai Móré család is bírt itt, 1551-ben Móré Katalin szerez erre is iktatóparancsot, de a beiktatásnak Pestyéni András ellenemond.

2 A Dóczy örökség révén a Losonczyak is bírtak itt, 1552 jul. 25-én Losonczy István leányai fiúsíttattak s 1553 febr. 6-án beiktattattak.

3 1559 decz. 6-án a hűtlen Csáky Pál és Farkas itteni részét Zay Ferencznek, Listy Jánosnak és Viczmándy Mátyásnak adta a király.

4 A török alatt a falu egészen elpusztult. Úgy látszik, valamelyik fejedelem a Váradi Lippai családnak adta, mivel Katalin, mikor Szathmári B. Péterhez ment feleségül, hozományba vitte e pusztát. Szatmári 1679 ápr. 18-án eladta Vásárhelyi Szilágyi Ferencznek.

5 1770-ben erre nézve is kiegyezett a gróf Károlyi család Zayékkal. m) Szent-Király. 1333—34-ben már saját plébániája 1 Erdődi levéltár Z. 3. * Lad. 35. No. 2. 2 Lad. 36. No. 126., 1. 3 Gyfh. cista Colos 5. No. 25. 3 NRA. 397. No. 31.