A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

(3) a szikáncsi majorság, 696

413

/noo hold. y) a külső Újvárosi puszta. 8) a körtvélyesi majorságrét 305

IOOO

/iooo hold. s) a mártélyi és földvári dohány kertészek földje 445

II

%ioo hold. Hódmezővásárhely évi tiszta jövedelme 40,673 frt 49 kr. pp., 1827-ben 41,493 frt 15 kr. pp., értéke 690,554 frt 10 kr. pp. Gazdasági épületek becsértéke „ 9,ijOi4 írt 29^/25 A teherrel járóké 14498 « — "As összesen 105,512 frt 30 Története: Hajdan Csanád vármegyéhez tartozott, de 1647 után Csongrádhoz csatoltatott. A legrégibb időben öt falu volt területén, Ábrány, Hód, Szentmihályutczája, Tarján és Vásárhely, ezek mind külön falu nevén szerepeltek egész a XIV. századig, akkor egybeolvadván, Hódvásárhely lett a nevük, a XVI. században Vásárhely, a XVII. században Mező-Vásárhely s a török kiűzése után állapodott meg végül a Hódmezővásárhely elnevezés. Legrégibb birtokosa ennek is a Baár Kalán nemzetség volt, s az e nembeli Pósa fia Nárva és felesége Mojs nádor leánya itteni birtokát fmtódok hiányában a nyulszigeti apáczákra hagyta 1266-ban 1 s ezt V. Incze pápa is megerősítette. Az apáczák nem tartották sokáig kezökben ezt a birtokot, s úgy látszik, hogy az a Dorozsma nemzetségbeli Harapkói Botos családé lett s hűtlenség folytán szállt Zsigmond királyra a hozzá tartozó nagy uradalommal, ki azt 1434—1437 között Hunyady Jánosnak adta. Ez az uradalom Hódon és Vásárhelyen kívül még Ábrány, Tarján, Szentmihályutczája, Csomor1 Dl. 604.