A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

III. Gróf Károlyi Györgynek jutottak: a) a Nagy-Károlyi uradalomból Nagy-Károly városa Szent-János, a kidéi korcsma, Mező-Petri, Csanálos, Kaplony, Szaniszló, Nagy- és Kis-Karuj, Penészlek, Ömböly, Fény, Szabadliget, Köröm és Vada helységek, puszták és részjószágok; b) a Nyir-Bátori uradalom, úgymint Nyírbátor városa, Gyulaj, Lúgos, Encsencs, Nyir-Adony, Nagy- és Kis-Aradvány helységek és puszták, az ófehértói, máriapócsi, nyírvasvári, pilisi, piricsei, kántor-jánosi, hodászi, besenyődi és leveleki királyi tizedek és a debreczeni ház; c) az Erdődi uradalomból: Beitek, Nántű, Dobra, Akos, Rákos-Terebes, Alsó-, Felső-Boldád, Nagy- és KisSzokond, Sándorfalu, Lophágy, Soós, Oláh-Gyűrűs, Gilvács, Nagy- és Kis-Ecsed, Szent Márton, Fábiánháza, Mérk és Bodvaj helységek és puszták, nemkülönben minden ezen határokhoz tartozó erdők s ezenfelül a bélteki, nagyfenéki és pusztateremi erdők és a szokondi revierbeli erdőknek 3

A része. Ezen összes jószágok évi jövedelme 76,740 frt 54 kr. pp. volt, vagyis a felföldi birtokokból aránylag György gróf kapott legkevesebbet, de mivel birkatartásra György kapott legalkalmasabb részt, így a jövedelem-különbségektől a felföldi javaknál eltekintett a három testvér. Az 1862-iki osztálykor még György gróf kapta: A) a Salánki ispánságot, vagyis egész Salánkot, Nagy- és Magyar-Komját, Kis-Csongova, Ölyves, AlsóKaraszló, Felső-Karaszló, Rosztoka, Bilke, Maszárfalva, Nagy-Almás, Kis-Almás, Fekete-Patak, Egres, Mátyfalva, Huszt és Sófalva részbirtokokat; B) a Nagy Muzsalyi ispánságot, vagyis Nagy- és Kis-