A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

1859-ben azonban, t. i. mikor a 32 zálogos év eltelt, mivel gróf Károlyi György 10,500 o. é. frtot és 57,000 frt névértékű úrbéri kötvényt felülfizetett, még ugyanazon év jun. 25-én gróf Károlyi Sándor, mint atyjának teljhatalmasa, örökbevallotta ezeket gróf Károlyi Györgynek. Az 1862-ik osztálykor még István gróf kapta: A) A fehérgyarmati uradalmat, nevezetesen a fehérgyarmati, matolcsi, fülpösdaróczi, kisari, csekei és kispaládi részbirtokokat. B) A tunyogi ispánságot, úgymint a tunyogi, győrteleki, mátészalkai, pusztadobosi, pusztacsaholyi és szamosszegi részbirtokokat. C) A szamosbecsi ispánságot, jelesen Szamosbecset, Petét egészen, a porcsalmai, csengeri, pátyodi, jánosi pusztai és vetési részbirtokokat. D) A tarpai ispánságot, vagyis Tarpát egészen, a tivadari, badallói, tiszavidi, somi, csonkapapi, hetei, tiszabecsi és borzsovai részbirtokokat. E) A salánki ispánságból Tiszakeresztúrt. F) Az avasi ispánságot, úgymint az avasújfalusi, avasfelsőfalusi, kányaházi, turvékonyai, mózesfalusi, tartóczi, újvárosi, rózsapallagi, lekenczei, terepi, komorzáni, kőszegremetei és bikszádi részbirtokokat. Az alföldi jószágok, nem a becsű, hanem a kiterjedésük alapján osztattak fel, kivévén az István gróf nyilába jutott Csongrád mezővárosa, egészen, mely 16,074 frt 11V10 kr. pp., a Szent-Lászlói majorság a szentesi határban egészen, mely 2275 frt pp., a kenyerei majorság a vásárhelyi határban egészen, mely 1773 frt 17VS kr. pp., végül a Kis-Királyságból 15 telek per 52 frt, 780 frt pp. becsű ben adatott át. Birtoklási tört. II. 12