A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

A tiszavidéki föld dús termőképessége és az időnként fölmerült egyéb kedvező viszonyok mellett a Károlyi grófoknak is nagy részük van abban, hogy Hódmezővásárhely és Csongrád népes és virágzó városokká fejlődtek. Lássuk most már ezen uradalom részeinek történetét. MÁSODIK RÉSZ. Ezen uradalom a következő részekből áll: 1. Csongrád mezőváros egészen, melyhez tartoznak: a) Gyója, b) Felgyő, c) Fehértó, d) Elles, e) Újfalu puszták egészen. 2. Csany puszta egészen. 3. Hódmezővásárhely mezőváros, melyhez tartoznak: a) a kenyerei majorság, p) szikáncsi majorság, y) külsőújvárosi majorság, 8) körtvélyesi majorságrét, s) a martélyi dohánykertészet, C) a föld-vári dohánykertészet; továbbá a következő puszták: a) Mártély, b) Pörösvagy Vöröskutas, c) Fecskés, d) Csomorkány, e) Szőllős, f) Tótkutas, g) Szent-Erzsébet, h) Férged, i) Ráros, j) Gorzsa, k) Batida, l) Rétkopáncs, m) Szentkirály, n) Körtvélyes és 0) Anyás, mind a gróf Károlyi családé. 4. Derekegyházi puszta, melynek főrészei: a) Belső Derekegyház, b) Ördöngös, c) Belső Újváros és d) Mágocs. 5. Sámson puszta egészen. 6. Szegvár helység egészen, melyhez tartozik: a) Szentgyörgy szabad puszta. 1. Csongrád, mezőváros, fekszik a hasonnevű vármegyében, egészen a gróf Károlyi családé; áll 358 úrbéri telekből, melyet 325 gazda művel. Az adózó házak száma 1169, melyből 325 a gazdáké, így a házas zsellérek