A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

xvni. DEBRŐI URADALOM.

1 A debröi uradalom magvát, azaz Debrő, másként Szentgyörgy, Tótfalu, Német-Kál és Csal falvakat először az Aba nemzetségből származó Debrey család vetette el, mert ő egyesítette azokat s a debrői monostorral meg a várral központot alkotott köztük. Mivel a család a XIII. században a Mátraalján a többi nagybirtokosok miatt jószágait nem szaporíthatta, egyik ága áttelepedett Zemplén vármegyébe s ott Tályát, majd Tokajt megszerezvén, országos hírre és méltóságra vergődött. A család legelső ismert tagjának, I. Makjannak unokája, III. Mákján 1286-ban a nádorságig vitte föl. A XIV. században Debrey , II. Mákján unokája Miklós alországbiró lett s 1352-ben a debrői uradalmat a maga családja részére családi osztály útján biztosította. Ennek fia Debrey István 1397-től 1403-ig Zsigmond királynak kincstartója volt, de 1403-ban elpártolt tőle s a fölajánlott kegyelmet nem fogadta el, hanem Ludányi Tamás egri püspökkel együtt Erdélybe menekült s folytatta a küzdelmet Zsigmond ellen. De legyőzték őt Zsigmond párthívei és földönfutó lőn.

1 1 E fejezetet Éble Gábornak 2 Dr. Karácsonyi János : A ma1909-ben megjelent «A debrői ura- gyar nemzetségek I. 6, 8, 53 Tudalom birtoklási történeten czímű rul 1892. 183—86. 1. illustrait művéből vettük át.