A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)
Erdeje az ottományi határban a Nagy-Erdeje, ebben a papoknak is van külön szakaszban egy részük s egy Csonka nevű erdő, itt is van a papoknak egy részük. Kúria van egy hely, a hol Zólyomi Miklós lakott. A korcsmáitatás Szent Mihálytól karácsonig a falué. Vám. Ha a hidak készen volnának, a vám 2 /3-a a méltóságos házé, egjdiarmada a compossessoroké. 2. Az Éradonyi rész. Gróf Károlyi Sándornak volt Örökös jobbágya 2 telekkel, taxás és jövevény jobbágya 6 telekkel, puszta 2 telekkel. Görgeynének jobbágya 6 telekkel. Becsky György nének jobbágya 3 telekkel, pusztája 2 telekkel. Perényi Pálnénak jobbágya 1 telekkel, jövevénye 5 telekkel. Szolgalatjuk, 1712-ben mentesíttetvén 2 évre, semmi. Van egy puszta kastélya. Majorságföldje 6 hold, + 10 hold + 6 hold + 20 hold + 10 hold + 6 hold + 12 hold + 8 + 8+ 8 = 90 hold. Rétje 7 van. Erdeje, a Nagy-Erdő, Csizmadia István urammal közös, 50 sertés meghízhatnék rajta, a Sárvár nevű Szodorayékkal közös, 10 sertés meghízhatnék benne, a Földök nevű a faluval közös. Majorsági szőllő 3 volt, a Belső, a Csatári és a Nagy Szőllő, ez mind parlagon hevert. 3. Puszta-Apáthi, puszta, 1711-ig a grófi család bírta, de akkor két részét a váradi pap urak elfoglalták. Erdeje van Tárcsa felől, kaszálója is. 4. A Felapáthi rész. Itt volt 4 telek, de a kik rajta laktak, Gálos-Petribe mentek a gróf Károlyi család ottani telkeire. Szántóföldje, kaszálója, erdeje elégséges.
