A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

Huszonöt év múlva, tehát 1748-ban a Csongrád— Vásárhelyi uradalom már 20,000 frt tiszta jövedelmet hozott. Különben a birtok értéke és jövedelme nagymértékben leginkább a XIX. század második felében emelkedett. Az okot és a körülményt, hogy Károlyi Sándor e birtokot megvette, a következőkben foglaljuk Össze. próf Bercsényi Miklós 1709-ben 700 aranyért arendába adta gróf Károlyi Sándornak és erről 1709 decz. 21-én Peklinből értesíti a vásárhelyieket, hogy mivel velők, mint rendetlen fizetőkkel tovább bajoskodni nem akar, Károlyi Sándornak bocsátotta át őket ugyanazon arendában, melyet neki fizettek.

1 A Rákóczi szabadságharcz lezajlása után 1711 okt. 23-án Schlick Pozsonyból

2 tudatja a vásárhelyiekkel, hogy gróf Károlyi Sándornak semmi igaza nincsen, s hogy vigyázatlanul vette bérbe ezen mezővárost, és ő meg sem is engedi, hogy nekik legkevesebbet is parancsoljon és ha mégis erőszakoskodnék, forduljanak csak a szegedi kincstári igazgatóhoz, ki bizonyosan segítségükre lesz. Daczára ennek, a vásárhelyiek 1717-ig rendesen fizették Károlyi Sándornak az arendát. Ekkor azonban már Schlick sem tűrhette tovább, ellentmondott s a vásárhelyiek Schlick biztatására megtagadták az arenda fizetését Károlyi részére. Károlyi ekkor 1720 szept. 22-én Károlyban kelt levelével gróí Pálffy Jánoshoz fordult, s előadván neki az esetet, és hivatkozván a szatmári békekötéskor nyert grationalisra, t. i. hogy minden, azelőtt birt jószága a kezénél hagyatik, kérte közbenjárását ezen ügy elintézésénél.