A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)
III. Az erdődi és bélteki uradalom
A gr. Károlyi család itteni birtoka i antiqua kuriális telek házzal, egy nova kuriális telek ház nélkül, és egy házas zsellértelek. Majorsági szántóföldje i7 S7S /i6oa • öl, majorsági kaszálója 7 8l %6oo hold, 8o %6oo hold kenderföldje, 8 °%<3oo hold káposztaföldje, van még 3 vékás majorság szőlleje, 4 93 °/i6oo hold majorság erdeje. A belsőtelek 1 512 1600 hold. Évi tiszta jövedelme 24 frt i3 I2 Ao kr., értéke 403 frt 46V6 kr. pp. Története: Nevét Ákosmonostorától vette s az Ákos nemzetség birtoka volt. 1421-ben már mint város szerepel s Adorján várához tartozott, mint Csáky-birtok. 1 Az a kúria, a melyet itt bír a gr. Károlyi család, 1671-ben Bencs Dávidé volt, ki Ilosván lakott s ki ekkor adta azt zálogba 10 magyar forintért Széchy Györgynek. Széchy Györgynek leánya Zsófia, Sombory Jánosné volt, ennek férje adta oda 1727-ben aug. 7-én ezt a kúriát a malommal Károlyi Sándornak négy erdődi 2 telekért (de csak élte fogytáig kapta a négy telket). Ehhez a malomhoz ugyanakkor decz. 17-én Károlyi Sándor Forray Györgynétől Szemere Erzsébettől vesz zálogba 12 rforintért egy darab földet. 3 1739-ben Sombory János a másik ákosi kúriáját is, melyet Kis Ferencztől vett 1723-ban, 4 átengedi gr. K. S.-nak, az neki életfogytáig a perecseni és győrteleki birtokrészeket adván oda. 5 10. Rákos-Terebes, helység Szatmár vármegyében, egészen a gróf Károlyi családé az erdődi donatio alapján. Áll 60 6 /s sessióból, a pap és a kántor i 2 /s telkét levonván, marad 5g 4 Á» sessio urb. adózás alá, melyen 93 1 Petri: Szilágymegye monográfia. 2 Lad. 34. No. ior.
