A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

III. Az erdődi és bélteki uradalom

Oláhtótújfalu, továbbá a prasdiumok (szabadpuszták): Rákos-Terebes, Alsó-Boldád, Fölső-Boldád és Szelestye. 1726-ban az erdődi szőllőhegyekbe két kápolna építésére ad engedélyt az egri püspök,

1 ugyanakkor a reformátusoktól visszavett templom felszenteltetik.

2 1727-ben kezdi a várkastélyt építeni Károlyi Sándor.

3 1748 ban a vármegye 12 évi mentességet ad annak, a ki az erdődi uradalom erdeiben irt s ott megtelepszik.

4 1763-ban vette vissza végleg a templomot a reformátusoktól gr. Károlyi Antal.

5 1772-ben Rósa Antal tiszttartó egy kúriát kap Erdődön,

6 a mit 1811-ben visszaad a Rósa család.

7 1810-ben Kaufer Miklós özvegyétől vesz a grófi család egy szőllőt 12,000 frtért,

8 1811-ben pedig Marsovszky Sámueltől 10,000 frton.

9 3. Madarász, helység Szatmár vármegyében, egészen a gróf Károlyi család birja az erdődi donatio alapján, kivévén a nemes Nyisztor család birtokát, melyet 1726ban mentesített Károlyi Sándor. Az 1824-ki úrbéri összeíráskor i6o

4

/s sessióból áll, levonván a papok és kántorok 3 sessióját, marad 157V8 sessio. Ebből ezúttal 23V8 telek pusztán áll és így a i34

2

/s sessiót 185 házas jobbágy, 26 házas zsellér birja. Évi tiszta jövedelme 3097 frt 08V20 kr., értéke 51,618 rfrt 57

3

/6 kr. pp. Története: Hajdan Drágffy birtok volt. 1588-ban a nádor be akarta iktattatni Dersfy Margitot Révay János1 Lad. 33. No. 50. 2 Lad. 33. No. 51. 3 Lad. 33. No. 53. + Lad. 33. No. 72. 5 Lad. 33. No. 79. 6 Lad. 33. No. 99. 7 Lad. 98. No. 35. 8 Lad. 98. No. 27. 9 Lad. 98. No. 36. 37.