A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

II. A kéczi uradalom

dett megszerezni Wesselényi Ferencz nádortól és nejétől Széchy Máriától, ifj. Bethlen István özvegyétől 20,000 forintért, de nem lett belőle semmi,

1 mert az erdélyi fiskus Bethlen István halálával a tasnádi uradalmat visszavette s 1648-ban I. Rákóczy György fiának II. Rákóczy Györgynek adta az usztatói részszel együtt.

2 Wesselényi és neje 30,600 frtért zálogba adták még 1648 előtt Károlyi Ádámnak, de I. Rákóczy György fiának adván, így II. Rákóczy György letette a zálogösszeget, 34,000 frtot Károlyi Ádámnak, s az kénytelen volt visszaadni, annyival inkább, mivel 1649-ben Wesselényi és neje örökvallást is tettek II. R. Gy. részére 3 a tasnádi javakról. 1724ben mint a kincstár része 1740 frt 40 krra becsültetett. 1682 előtt elpusztult egészen, a törökök és kuruczok felégették, még 1720-ban is elég néptelen. 6. I$te, puszta Középszolnok vármegyében. A gróf Károlyi család itt csak egy telket bír 16 holddal, a melyet 1805-ben cserélt el Diószeghy Máriával, annak Peren adván egy telket.

4 A hold 1100 • öllel számíttatik. Fele részét felébe adja ki az uraság, a másik felét conventiós földeknek. Évi tiszta jövedelme 14 frt 24

6

/a kr., értéke 240 frt 8V

3 kr. pp. Története: Régente Ételnek hívták s elég nagy helység volt, 1720-ban már puszta. Mivel ez csak 1805-ben jutott csere utján a grófi család birtokába, s az egész csak 16 hold, ezért az egész falu történetét itt felsorolni feleslegesnek látszik. Nem ecsedi vár tartozéka.