A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)
II. A kéczi uradalom
Közös legelőjük van a jobbágyoknak az uraság Nagy-Erdő nevű erdejében, 922 hold. Van még a helységnek 81 V» hold szőllője. Az uraságnak van io3 I4 Ao 0 hold remanentialis földje, majorsági szántóföldje 224 6 /IÖ hold, majorsági kaszálója 34 IS /i6 hold és kerti szőllője i3 IO /i6 hold. Privát erdeje 7 van, összesen i304 I5 °%6oo hold. Ezek, valamint jövedelmük, külön fognak felsoroltatni az uradalom történetének befejezése után függelék gyanánt. Gyümölcsös kertje 3 I2 /re holdnyi. Ezen kívül a tiszti lakás telke, a csűrös kert, a cselédház, a pálinkaház, a sertésakol és a jágerház telkei összesen I6 i4 /I6 hold. Évi tiszta jövedelme az erdőn kívül 731 frt 29 IS /2o kr. pp., értéke 12,191 frt 35 5 /e kr. pp. Története: Eredetileg a Csákyaké, azután anyja jussán Praepostváry Zsigmondé volt, ki elhagyván Erdélyt, I. Rákóczy György megnótáztatta s az így fej és jószágvesztésre itéltnek összes ingó és ingatlan javait, ezek között egész Kéczet, Dédát és Monos-Ábrányt stb. 1645-ben I. Rákóczy György feleségének Lorántffy Zsuzsannának s fiainak Zsigmondnak és Györgynek adományozta. 1 így csatolták azután Kéczet a Rákóczyak Ecsedhez, s 1685-ben már mint Ecsed tartozéka szerepel. 2 1724-ben Kécz, mint Aspremont jus szerepel és pedig 11,099 10 krral. Története az ecsediével egy. 1757-ben Károlyi Ferencz ezt is a többi más javakkal Szaplonczay Jánosnak inscribálta 2 15,000 frtban, de 1764-ben ő visszaadta ezt 27,656 frt 14 krért. 4 1762-ben gr. Károlyi Antal az ő kéczi javait köti le a Hallereknek abban a 42,000 frtban, amelyet fizetendő volt nekik,