A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

I. A nagykárolyi uradalom

fej- és jószágvesztésre ítéltetnek a Zudarok.

1 A Vadayak kihaltával a Vaday rész közös osztályra kerül a vérrokon családok között.

2 Története különben Nagy-Károlyéval egy. Az 1746-iki osztálynál Ömböly mint fiúágat illető vagyon jelentetett ki. Hogy ebből került ki a két Karuly szabadpuszta s hogy ezek tulajdonkép Ömböl helység határából alkottattak, világos bizonyítéka még az is, hogy a két Karuly az ecsedi donatiókban sohasem szerepel, még mint visszaváltható birtok sem, az pedig, hogy Ömböl vagy Embel 1746-ban még szerepel, de azután eltűnik és csak mint egy vendégfogadó szerepel, mutatja, hogy ebből csinálták Nagy- és Kis-Karulyt. 36. A Nagy-Károlyban levő posta épületének értéke 407 frt 54

3

/e kr. pp. volt 1827-ben. Ez Károlyi birtok lévén, a vagyonkimutatásnál külön szerepel 1827-ben.

3 Ezzel befejeztük a nagykárolyi uradalom birtoklási történetét, a vagyoni kimutatással együtt. Évi tiszta jövedelme az uradalomnak 63,961 frt o4

5

Ao kr. pp. értéke 1.066,017 frt 59Ve kr. pp. Hátra van még a nagykárolyi uradalmi erdők területének és becsértékének kimutatása, melyet is itt adunk táblázatosan. Ebből kitűnik, hogy összesen I2,4i9

14

°

7

/i6oo hold volt itt az összterület, értéke pedig 112,119 forint 25Vs kr. pp. 1 Lad. 11. No. 114. 2 Lad. 11. No. 8. 3 Ezen postahivatalt, mint a 9. lapon olvashatni, 1794-ben vette gróf Károlyi József, azonban a regale nern hogy hasznot hozott volna, hanem évi átlagos 385 frt reáfizetést, így ez mint vagyon, nem is szerepelhetett a kimutatásban.