A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

I. A nagykárolyi uradalom

hold urasági kaszálónak használtatik. A fenti 1479 hold területben benne foglaltatik a régebbi erdő 8^2

1402

/i6

00 hold. Évi tiszta jövedelme 1202 frt 6

IS

Ao kr., értéke 20,035 frt i2

2

A kr. pp. Története. Ezen pusztát az ecsedi donatióval szerezték meg a Báthoryak és 1347-ben az osztálykor falu volt Karwl néven s két része a Bereczk fiaié, egy része György fiaié lett. 1373-ban már pusztahely volt s a somlyói Báthoryak osztoznak rajta, a Szaniszlófy-ág. A Károlyiak ezt a pusztát maguknak foglalták el, de 1428-ban ítéletileg elvették tőlük.

1 Ekkor mint Nagy-Karul szerepel. Az 1776. és 1778-ki ecsedi donatiók egyikében sem szerepel azonban, és így igen valószínű, hogy a Károlyiak ezt megint csak visszafoglalták, s még a nevét is megszüntették, mert sem mint ecsedi tartozék, sem mint bármikor Károlyi osztály, elő nem fordul. Valószínűleg, mint az ömböli puszta része kezeltetett. Az 1827-iki osztálynál jön elő először, a melybe mint ecsedi tartozék vétetett fel, de ez téves állítás. 33. Báthori Kis-Karuly, máskép Szaniszló KisKarulg, szabadpuszta Szatmár vármegyében a szaniszlói határ szélén. Áll összesen 1955 holdból per 1100 • öl, melyből 1094 hold gulyajárás földnek s legelőnek, 861 hold pedig kaszálónak használtatik. Évi jövedelme 1351 frt 2i

I

%o kr., értéke 22,522 frt 38V6 kr. pp. Története: Ugyanaz, mint Nagy-Karulyé, s tulajdonkép ez is az ömböli puszta egy része, a mely mint puszta 1827-ben nem szerepel, már pedig 1839-ben Fényes Elek