A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

I. A nagykárolyi uradalom

Ecsedével egy. 1700-ban II. Rákóczi Ferencz Bánffynak zálogosítja el.

1 1724-ben fele a fiscusé, fele az Aspremontoké lett. Értéke a felebirtoknak ekkor Nagy- és Kis-Ecseddel együtt 8497 frt 35 kr. volt. Tizedét az ecsedi donatio erejével birja a gróf Károlyi család. 30. Nagy-Bcsed, mezőváros Szatmár vármegyében a Láp szélén, melynek napkeleti oldalán a Lápban beljebb hajdan nevezetes és erős vár volt, melynek most már csak az alapjából kiálló kövek látszanak. Az ecsedieknek egyéb földjük nincsen, mint a Lápba terjedő határuk, melynek nádjával szabadon élnek, abból semmi dézmát nem adnak. A gróf Károlyi család itt több családdal, nevezetesen a Verebélyi, Csanády, Irinyi, Beleznay, Vitkay, Sági, Eötvös, Császy és Dombrády családdal együtt birja e mezővárost, melynél fogva a külső birtokosok birnak benne circiter egy huszad részt. A gróf Károlyi családnak az ecsediek csak az ő részén levő 201 ház után fizetnek egyenkint 51 krt. Van itt az uraságnak korcsmaháza és mészárszéke és négy szárazmalma. Évi tiszta jövedelme 288 frt 25

s

Áo kr., értéke 4807 frt 3VŐ kr. pp. Története: 1291-ben Durug comes fiai László és Márkus jegyajándék czímén Gyula fia Gyulának és feleségének Csalának adják.

2 1307-ben hűtlenségbe esvén, Vak Durus fia Domokos, Kopasz nádor híve lévén, Károly király Báthori Bereczk fiainak Jánosnak és Lőkösnek adja Ecsedet a férfiágra.

3 1322-ben Gyula leánya 1 Lad. 46. No. 1. 2 Lad. 131. No. ia. 3 Lad. 45. No. 4.