A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

I. A nagykárolyi uradalom

ad királyi joggal Kávásra és Hatvanra Károlyi Mihálynak.

1 Ezután a Bánffyakhoz került zálogba, kiktől 1625ben 2525 frtért visszaváltja b. Károlyi Mihály Kávást és Hatvant.

2 Ezen birtokon, mely tehát a Becsky család jussán és vétel útján került a Károlyi családhoz, rendesen osztozkodik a család, így 1648, 1689 és mindig a fiúág örökli. 1700-ban összeiratván az ecsedi javak, ezen összeírásban Káváson a Rákóczyaknak 12 pusztatelket írtak össze.

3 Hogy ezt hogy szerezték a Rákóczyak, semmi nyoma. Az bizonyos, hogy a Báthoryaké sohasem volt. 1724-ben, mikor felbecsülték az ecsedi jószágot, a kávási rész a fiscusnak jutott és 1941 frt 30 krra becsültetett; 1744-ben ez a rész 4 népes és 10 pusztatelekből állt,

4 Károlyi Ferencz ugyanakkor 42 telket bir ugyanott.

5 A tized miatt az erdélyi főkormányszékkel is volt pöre Antal grófnak 1770-ben, de 1772-ben ezt megnyerte.

6 1776-ban az ecsedi donatióval végleg tisztázódott ez is. 15. Ssjent-Miklós, helység Szatmárvármegyében. Az egész helység a gróf Károlyi családé, még pedig az ecsedi donatio alapján. Áll összesen 57 3

A sessióból, melyből levonván az oláh és református papok és kántorok utáni 3 sessiót, marad 5478 úrbéri telek, melyeken 118 házas gazda, 18 házas zsellér és 1 hazátlan zsellér lakik. Az egész helységbeli belső fundus 63

I2

Ae holdat tesz ki; egy sessio után a külső tartozék 26 hold szántó és 12 hold kaszáló. Közös legelője van a községnek 953

i2

AŐ hold és így esik egy sessio után 16V16 hold. Van még a községnek 54V16 hold kenderföldje és