A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

XII. A poroszlói uradalom

malom és 1823-ban újonnan épített vendégfogadó és ahhoz csatolt mészárszék mészáros lakással együtt. Főbenjáró hatalmat itt az uraság nem gyakorol, a patronatusi hatalmat a vallásalap tartja. Évi tiszta jövedelme 1242 frt 42V10 kr. pp., értéke 20,711 frt 53

2

/e kr. pp. Kenderes története: Régente Kér, Kéregyháza és Kerekegyház is volt a neve. Legrégibb birtokosa a Bői család volt. 1352-ben Bői István fia Miklós eladja 200 forintért Hatházi Cybes fiainak Balázsnak, Jánosnak és Miklósnak.

1 Ekkor a király, t. i. Lajos, donatiót is adott nekik erre.

2 1356-ban azonban a Bőiek és Bői Forgács Péter fia Kántor Mihály eltiltották Bői István fiát Konyát, hogy Kenderest (itt már így!) eladja a Scibes fiainak. 1380-ban újra tiltakoznak a Bőiek mindenki ellen Kenderes elfoglalása ellen. A pörnek, mely ebből támadt, az lett a vége, hogy három részre osztották Kenderest, egy rész lett a Bőieké, egy lett a másik, a Kántor családé, a harmadik a Sebes utódaiké, a kik kunok voltak.

3 1406-ban Kenderesi János fiai beiktattatnak Kenderes birtokába.

4 1408-ban a Kántori és Sebesi családok új adomány czímén iktattatnak be Kenderesbe.

5 1411-ben Kováry Pál itélőmester a Bőiektől 1406-ban megvett birtokára, mely Kenderes V

3-ada volt, donatiót szerez.

6 Később egy részét

7 a pálosoknak adományozta, a kiknek ott monostora is volt. Kenderes másik 2

/

3-át 1421-ben elcserélte Nényei Bátor Jakabbal.

8 Ennek a Jakabnak a leánya volt Erzsébet, ki férjhez ment egy Lőrincz nevű nem nemeshez, s ennek 1 Kár. Cod. III. 205 1. 2 Lad. 42. No. 138., 9

., 2. 3 U. o. 4 Lad. 37. No. 125. 5 Lad. 37. 101. 6 Dl- 93957 Lad. 42. No. 138., 1. 3 Dl. 11,091.