A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

A szántó 1100 • öllel, a rét 1300 • öllel számíttatik. Az itteni lakosok tótok, vallásra nézve r. kath. és lutheránusok. A község a kántorkorcsmáitatást Szt.-Mihály naptól karácsonig gyakorolja. Van a helység határán széjjel szórtan több darabban együtt 27V4 hold remanentialis irtásföld, melyektől öszszesen 110 gyalog napot szolgálnak. Van az uraságnak 56 hold majorsági irtás szántóföldje és 2V2 embervágó rétje, továbbá privát erdeje 304

is6

/I6OO hold, ezen erdő tölgyes és jó karban van. Van egy agyagbányája, melyből a lakosok fazekasoknak alkalmas anyagot szedvén, ezért az úrijog elismeréseért 1 rfrt 15 krt fizetnek. A vadászat tilalom alatt van, a halászatért a Hernád vizében az úri jog elismerése fejében 3 frt arendát fizetnek a lakosok. Epületek: egy kerülőház, egy korcsmaház az úgynevezett kúrián és ehhez csűr, egy egész kuriális hely rossz sövénykerítéssel körülfoglalva. Évi tiszta jövedelme: 87 frt 45VS kr., értéke 1462 frt 33 V

3 kr. pp. Története: Egészen egy a lapispatakiéval. A Füzér—Radványi uradalomnak és a Lapispataki jószágoknak évi tiszta jövedelme összesen 13,089 frt 09

3

/

s kr., értéke 218,152 frt 40 kr. pp. 1808-ban gróf Károlyi József özvegye szül. gróf Waldstein-Wartenberg Erzsébet, mint kiskorú gyermekeinek természetes és törvényes gyámgondnoka a lapispataki jószágot, úgymint a lapispataki részbirtokot, Tapolcsány egész falut, a várgonyi, budaméri és bogdányi részbirtokokat minden haszonvételeikkel együtt haszon-