A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

A lakosok a kántor-korcsmáitatást Szt.-Mihály naptól karácsonyig folytatják. Az uradalom allodialis földjei a lakosok földjei között: 75V16 hold majorság szántóföld és 133V8 hold majorság kaszáló. Van az uraságnak egy különös privátlegelője az Akasztóhegyen, mely 251

2

/s holdat teszen, melyen eddig a füzéri sveiczi marhák, azoknak megszüntetése után pedig a ligeti juhok legeltetnek. Majorsági épületek: a helységben: a róm. kath. templom és plébánia, a hozzávaló istállóval. A kasznári lakóház a hozzávaló istállóval és csűrrel, a pálinkaház és a korcsma, a vizi lisztelőmalom egy pár kőre, a hozzávaló istállóval. Künn a határban: a Setétvölgyben van egy hamuzsírhuta 3 üstre, mely házilag kezeltetik, itt a hutamester lakása és a hamuzsírfőző kazán, a hamutartó kamara, és a calcinirozó kemencze, a hamuégetők lakása és az erdőkerülők lakása a hozzátartozó istállóval és szekérszinnel. A zsadányi határ szélében egy kerülőház. Az uraságnak ezen helység határán található nagy kiterjedésű bérezés erdei tesznek a nevezett Akasztóhegy és Szil-erdőkkel együtt 6448

I328

/i6oo holdat. A füzéri várhegynek déli oldalában a falunak végén van az úgynevezett Majorkert, mely 7

2

A hold, zöld takarmány termesztésre használják a hamuzsírfőzésnél használt béres ökrök részére. A kegyúri jog itt a gróf Károlyi családot illeti, ennélfogva az egyházi épületek jókarban tartása az uraságot terheli. Állandó teher még, hogy a templomban levő lámpást olajjal ellátja. A pallos-jogot az uraság nem gyakorolja, a nagyobb