A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

IX. A nagymuzsalyi uradalom

Az uraságnak még 33 hold majorság szántóföldje volt 15 tagba szaggatva; majorsági kaszáló volt 28 hold. A majorsági szőllők voltak: Szent Jánoshegyi szöllő „ io

2

A hold Köves és Szuhaj szőllő 7 « Nagy Vas Bika szőllő 4"A « Kis Vas Bika szőllő 3 « Petz-féle szőllőt „ „ „ .„ r

A « összesen 25*A hold szőllő. Van e helység határán egy közös erdő pusztuló félben, melynek kiterjedése mintegy 150 holdat tehetett. Három helyen malomkőbányája is volt az uraságnak, melyeket házilag kezeltetett 1824-ig, de jövedelmök egészen megszűnt, mert az úgynevezett Kuklya-bányában a malomkőnek való anyag egészen kifogyott, hasonló sorsra jutott a Gyilkos-bánya, úgy hogy egyedül a Nagybányát lehetne folytatni, de ehhez még meg kellett volna szerezni a Kende és a Beregszászy fundusokat és azokról előbb a vizet lecsapoltatni. A korcsma és mészárszék jussán kívül más regálét nem gyakorolt Károlyi. Ezen helység határában vannak az úgynevezett kismuzsalyi és a baktai szabadpuszták vagyis prsediumok, melyek külön tagot képezvén, külön fognak tárgyaltatni. Évi tiszta jövedelme (a timsógyárat függelék gyanánt tárgyalván) 216 frt 59

6

Ao kr., értéke 3616 forint a8*/e kr. pp. Története: A Konaki család birtoka volt. 1374-ben Konaki Péter fia István, továbbá ennek fia László és ennek a Lászlónak a fia István, vagyis a nagyapa, a fiú és az unoka eladják az ő tiszaszalkai egész birtokukat, NagyMuzsaly felét, a hol Keresztelő Szent János tiszteletére