A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

VIII. A salánki uradalom

melynek fele a részarányosításkor jutandott az uraság birtokába. Volt egy vízimalma is az uraságnak, négy kőre forgó. Korcsmája volt kettő, volt mészárszéke, ser- és pálinkafőző háza, a tiszttartói és a számtartó házai a melléképületekkel együtt. A kápolnában csak minden harmadik vasárnap volt isteni tisztelet, melyet a nagyszőllősi Ferenczrendi atyák szolgáltattak, a miért is kaptak évente az uraságtól 12 pozsonyi mérő tiszta búzát, 20 pozs. mérő esős tengerit, 150 iteze ó-bort, 1 öreg sertést s 1 Öl szénát. Évi tiszta jövedelme volt 1652 frt 44V5 kr. értéke 6%-ra 27,545 frt 40 kr. pp. Története: Salánk a Salánkiaké volt. 1414-ben Salánki János fia György kérelmére Zsigmond király parancsot ad a leleszi konventnek, hogy járja körül a határt, a podoliai herczeggel lévén pörük a Salánkiaknak.

1 Később az Attya családé lett, mely már 1454-ben bírta ezt.

2 Ezek kihaltával a Rosályi Kunoké lett. 1548-ban Bessenyey János fia István fiai: János, Lampért és Miklós, kik Rosályi Kún Jakab leányától, Ilonától születtek, részt követeltek maguknak a Kún birtokokból, ezek között Salánkból,

3 a mit meg is nyertek 1549-ben. 1550-ben a Rosályi Kún család új adományt nyer ezen helységre I. Ferdinándtól és be is iktattatik

4 a leleszi konvent által. A fentebb emiitett Peres erdő már 1555-ben is az volt, mert ezen évben már egyezséget köt Rosályi Kún László és Kovászói Matuznay Pál a Salánk és Kovászó közti erdőket illetőleg.

5 1 Lad. 23. No. 1. 4 Lad. 31. No. 3. és 4. 2 Lad. 16. No. 126. s Lad. 23. No. 2. 3 Lad. 31. No. 1. és 2. Birtoklási tört. I. 13