A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

V. A fehérgyarmati uradalom

Károlyi Antal grófnak.

1 1824-ben báró Reviczky János is ad el itt birtokot, de 1855-ben ezek mind Kende Zsigmondnak adatnak el, mint már Istvándin ál megiratott. 22. Vid, helyesen Tis^a-Vid, helység Bereg vármegyében, a Tisza folyása között. Ezen helységben a gróf Károlyi családnak zálog czímén csak egy zsellértelke van. Ezen féltelek tartozékai 5V16 hold szántó, 13 hold kaszáló. Zsidó árendás tartja arendában évi 15 frtért. Évi tiszta jövedelme 6 frt; értéke 100 frt pp. Története: Ezt a telket, melyen akkor két jobbágy lakott, Bagosy Éva adta zálogba 200 frtért 1715-ben gr. Károlyi Sándornak,

2 1742-ben pedig 142 frt ráfizetéssel végleg eladta ezt a telket Verebélyi László.

3 Itt hidasokat szoktak csinálni s épp az a Kakuk-jobbágycsalád is, a melyet megvett Károlyi Antal. 23. Nábrád, helység Szatmár vármegyében, itt csupán a királyi dézmát bírja a gr. Károlyi család, az ecsedi donatio alapján. Jövedelmét és értékét majd Penyigénél összegezve fogjuk látni. Története: A Nábrády család ősi birtoka. Valamikor Ecsedhez tartozott, de 1577-ben Gyulaffy András szerezte meg a Báthoryaktól,

4 Miklós neki ajándékozván. 1724-ben a kir. dézma itt, mint Aspremonth-rész 183 frt 20 kr.-ra becsültetett. A grófi család a visszaválthatására is királyi levelet kapott 1778-ban. 1780-ban a tized miatt az egri püspök tiltakozott és pörölt.

5 4 Lad. 46b. No. ii., 4. 5. 5 Lad. 46b. No. 15.