A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

V. A fehérgyarmati uradalom

Egy sessio áll 26 hold szántóból és 10 hold kaszálóból. Egy hold 1200 D-öl. A község a kántorkorcsmáitatást egy negyedévig gyakorolja. Az uraságnak majorság maradványföldje itt 12 hold, van továbbá 30 hold kaszálója, melyen leginkább sás szokott teremni. Van egy korcsmaháza pinczével, istállóval, mészárszéke, egy kerülőháza bivalyistállóval. A közbirtokosságnak van egy közös erdeje, a mely még nincs felosztva. A jobbágyoknak van i3

3

/

4 hold gyümölcsösük, mely után holdanként 2 frtot fizetnek. A regálé az uraságot illeti. Tiszta jövedelme 199 frt i8

10

Ao kr., értéke 3320 frt 08V

3 kr. pp. Története: A Guth—Keled nemből származó egykor hatalmas, de kihalt Kis-Várday családé volt, melynek kihalása után Kis-Várda az utolsó Várday leány Katalin, Nyáry Pálné jussán leányára, Nyáry Krisztinára, gr. Esterházy Miklósnéra került s így bir a hg Esterházy család Szamosszegen is. A gróf Károlyi-féle birtok kétféle vételből származik. Az egyik a Várday Anna Zokoly Miklósné leánya Zokoly Erzsébet Melith Péterné jussán, mivel az utolsó Melith, a Pál, illetve felesége Puthnoky Magdolna adta el, s ekkor 1713-ban ezt a Szamosszeget megtartotta magának Károlyi, a többit visszaadta az özvegynek.

1 Ez a rész és az ilki 3000 forintért jött Károlyi Sándorhoz. 1716-ban Csáky Istvántól, ki szintén Melith örökös volt, 3500 frtért vette meg Károlyi Sándor,

2 a