A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)
V. A fehérgyarmati uradalom
A mezővárosnak van privát tölgyes erdeje összesen 800 hold, ebben az uraság semmi jogot nem gyakorol; tölgyes erdő. Van továbbá 85 hold kerti szőlleje, mely után 9-et adnak. A jobbágyok ref. magyarok. A kántorkorcsmáitatást egynegyed esztendeig a város gyakorolja. Az uraság majorságépületei: vendégfogadó pinczével, állással, mészárszék, pálinkaház, gazdái lakás istállóval, szekérszinnel, kamarával, waldbereiteri lakás istállóval, cselédházzal és egy bivalyakol. Priváterdeje az uraságnak: a Körös erdő 726 IS46 Aeoo hold, a Téb 1 « 356 I04 7x6oo « (ti lalmas) összesen IO83 986 /I6OO hold. A két erdőben összesen van ii3 97 Vi6oo üres, fátlan, kaszálásra alkalmas hely, melyet a tanyai lakosok felébe használnak. Érdekes az 1755-ki feljegyzés Püspökytől, hogy ez a leggyümölcstermőbb hely Szatmárban, úgy hogy a lakosok nem szántással, hanem gyümölcshordással keresik kenyerüket s ezért csúfolják őket Óma hoppanásnak. Olajat sem szabad tőlük kérni, mert akkor gyilkolnak, de miért haragusznak ezért, azt nem jegyzi fel. Ezt a falut az 1832/6-iki országgyűlés Bereg vármegyéhez csatolta, a beregmegyei Dobost meg Szatmárhoz. Évi tiszta jövedelme 1165 frt 05 kr., értéke 19,418 frt 3V3 kr. pp. Története: Királyi birtok volt, melyet Zsigmond kiAz összeírok Tebnek írják.
