A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

V. A fehérgyarmati uradalom

Károlyi Antal különben több telket visszavásárolt, de kis részecskék lévén, mellőztetnek. A tized miatt az egri püspök tiltakozott. 2. Tunyog helység, Szatmár vármegyében a Szamos partján, részbirtok. Több compossessor bírja, nevezetesen a Szűcs, Korda és Ilosvay család. Az Ilosvayak része 1827-ben eladó volt. A gróf Károlyi család az ecsedi donatio alapján csak egy jobbágy telket, a szamosi vámot, a 12 forintot jövedelmező korcsmát és mészárszéket bírja; a többi mind saját szerzeménye, mint azt a történeténél látni fogjuk. A gróf Károlyi családé a helység *U része, mely áll a család curialis házán, egy cselédházon és vendég fogadón kívül, melyek egy-egy telekbe számíttatnak, még 2

4

/s sessióból, melyen 5 házas gazda és 19 házas zsellér lakik. Egy sessio áll 26 hold szántóföldből és 12 hold kaszálóból. Egy hold 1200 •-öl a határra nézve. E helység egyik oldalának határa a Sándor nevű szabadpuszta határával ütközik és abba mintegy berúg, ezen a helyen a jobbágyok nádlással élnek. Lakosai magyarok és vallásra ev. ref. Az uraság itteni allodialis szántóföldjei 230V4 hold, kaszálói 90 hold terjedelműek. Van még Tunyog határában a Csembo nevezetű terület, 100 holdnyi, ennek V

4 része az uraságot illeti majd a felosztáskor. Urasági épületek: a korcsmaház pinczével, állással, a mészárszék, az ispáni lakás pinczével, istállóval és szekérszínnel, a góré, a kerülőház istállóval. Urasági kert van négy darabban 26 hold, leginkább szilva és almafákból állnak, ezek mind privatisált majorságoknak tekintetnek.